Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

57 ezt a másik anyakönyvvezetőt arra felhatalmazza, — mégis a házassági jogról szóló 1894:XXXI. t.-c. e §-oknak meg nem tartásához semmiféle jogi következményeket nem fűzött s így az illetéktelen anyakönyvvezető előtt ennek saját kerületében az 189A.XXXI. t.-c. 39. §-ában foglalt rendelkezések megtartása mellett kötött házasság az Í894:XXXI. t.-c. 41. és 42. §-ai értelmében érvényes házasságot képez és ennek folytán az illetékes anyakönyvvezető előtt újból meg nem köthető. Bm. 1896. okt. 3-án 85.751. sz. (A. K. 1896. A2.) és Bm. 1896. évi 98.515. sz. (B. K. 1897. 2.): Ha olyan anyakönyvvezető, ki különben nem volna illetékes, felhatalmazás alapján nem a saját, hanem a felhatalmazó anyakönyvvezető kerületében működik közre, az így megkötött házasság érvényessége kétes. Ily esetben tanácsos a házasságot újból megkötni. Az újból megkötött házasság anyakönyvvezésénél célszerű a megjegyzés rovatban kitüntetni, hogy a felek a megjelölendő anyakönyvi lapszámnak tanúsága szerint egymással már korábban házasságot kötöttek, e házasság érvényessége ellen azonban nyomós kételyek merültek fel. A korábbi házasságkötésről szóló bejegyzés törlése iránt csupán abból az okból, mert a felek újabb házasságot kötöttek egymással, nem kell kiigazítási eljárást indítani. A bejegyzés ugyanis a való tényállásnak megfelel és a felekre nézve jogilag fontos tényt tanúsít különösen abban az esetben, ha a korábbi házasság a bíróság által esetleg érvényesnek ítéltetik. Semmi esetre sem lehetne a korábbi házasságra vonatkozó bejegyzést abból a felfogásból kiindulva törölni, hogy a házasságkötés érvénytelen, mert az érvénytelenség csak házassági perben hozott bírói ítélet alapján jegyezhető be az anyakönyvbe és akkor is nem, mint kiigazítás, hanem, mint utólagos bejegyzés. A házasságot rendszerint anyakönyvvezető előtt kell megkötni. Más polgári tisztviselőnek házasságkötésnél csak kivételesen szabad közreműködnie.19 Az anyakönyvvezető illetékességének természetes alapja: valamelyik házasuló lakhelye. Lakhely hiányában az anyakönyvvezető illetékességét a tartózkodási hely állapítja meg. A tartózkodás időtartama közömbös. A tartózkodási hely azonban csak rendes lakhely hiányában jöhet tekintetbe, ha tehát a házasulóknak rendes lakhelyük van, úgy a tartózkodási helyük szerint illetékes anya19 Lásd Ht. 34. §-t. A házasságkötésnél való közreműködésre leginkább az az anyakönyvvezető van hivatva, aki a házasulókat s azok viszonyait legjobban ismerheti s akiknél a felek személyes megjelenése legkevesebb akadályba ütközik. (Indokolás.)