Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

15 kár pontos bizonyítása,57 ezért a kár mennyiségét a bíróság az esel összes körülményeinek, a felek vagyoni helyzetének és a méltányosság szabályainak figyelembevételével a Pp. 271. §. alapján legjobb belátása szerint állapítja meg. így megnyugtató bizonyíték híjján a vőlegénynek nyújtott ellátás címén indított kártérítési perben az általános szokásra való utalással átlag heti 2 vacsora és az ünnepeken és vasárnapokon elköltött vacsorák számításba vételével állapította meg a marasztalás összegét a Kúria.58 A minisztériumban viselt állás elhagyása folytán 10 évi fizetés megtérítése iránt indított perben a Kúria számításba vette, hogy a nő 2 évi fizetésének megfelelő végkielégítést kapott s ennek levonásával ítélte meg a felszámított kárt. Figyelemmel volt alperes kedvező gazdasági helyzetére, a nő bizonyított eredménytelen kárenyhítési kísérletére s a 8 évi fizetésnek megfelelő öszszeg bírói letétbe helyezését rendelte el azzal, hogy ha felperes ez idő alatt nem tud elhelyezkedni, vagy csekélyebb javadalmazású állást találna, úgy a fizetés a letétből teljesítendő, illetőleg pótlandó. Kimondotta a Kúria, hogy ami a letétből a 8 év után megmarad, az az alperest illeti.59 A tanítóképző intézetben élvezett ingyenes tanulmányi hely elvesztésére alapított perben a Kúria a tanulmány hátralevő 3 esztendejére állapította meg az ellátás egyenértékét.60 A tanulmány megszakítása és oklevél későbbi elnyerése folytán az elhelyezkedés nehezebbé válása címén indított kártérítési perben 5000.— P-t ítélt meg a Kúria.61 A kóros ideg- és kedélyállapot szanatóriumi költségeinek megtérítése iránt indított perben a Kúria a betegség természetét és a károsult társadalmi helyzetét vette irányadónak arra nézve, hogy a károsult mily szanatóriumi költséget igényelhet.62 Az idegbetegségből eredő keresetmulasztást adott esetben 3 évi időtartamra állapította meg a Kúria, mert a szakértői vélemény szerint ennyi időre volt szükség, hogy a károsult az addig jól elvégzett irodai szolgálatra alkalmassá váljék.63 57 Arról, hogy a vőlegény hányszor ebédelt és vacsorázott a menyasszony, vagy rokona házánál, nem szokás feljegyzést vezetni, de az is nehezen bizonyítható, hogy a menyasszony, ha állásba ment volna, mit keresett volna. 58 5414/1929., 5032/1935. 59 4667/1927. 80 3696/1936. 61 1853/1933. Lásd még Hajnal H.: Csábítás, jegyszegés és a jog c. könyvének II. részében közölt jogeseteket. 62 2656/1934., 427/1938. 63 427/1938.