Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

247 V. A Ht. 83. §. 1. bekezdése szerint a tudomásra jutástól számított (subjectiv) 6 hónapi határidőt a 83. §. utolsó bekezdése szerint a tudomásra, mint alanyi mozzanatra tekintet nélkül a cselekmény elkövetésétől, illetve a büntetőítélet jogerőre emelkedésétől számított (tehát objectiv) 10 éves határidő korlátozza.98 Ez a határidő is, akár csak a 6 hónap, magánjogi jogvesztő záros (praeclusiv) határidő. Ezt a határidőt azonban a Ht. még szigorúbban kezeli. A 83. §. utolsó bekezdése semmiféle olyan mozzanatot nem említ, mely a 10 éves határidő folyását szüneteltetné. A folyamatos bontóokra előadottak természetesen itt is megfelelően állanak. Érvényesíthetők tehát, ha 10 évnél tovább is tartanak, de a tényállásukat kitevő eseménysorozat, vagy állapot megszűnésétől számított 10 év elteltével ezek sem érvényesíthetők. E határidőre is alkalmazandók azok a jogszabályok, melyek a 6 havi időmúlást nem engedik érvényesülni, tehát a Pp. 645. §. 3. bekezdése, mely szerint az előzetes békéltetési kérelem előterjesztése a bontó- (váló-) kereset megindítására megállapított határidőt nyitva tartja; illetve a 667. §. 2. bekezdése, mely a keresetben nem érvényesített, de a kereset megalapozására a per során felhozni kívánt, idomulás miatt már önálló keresettel nem érvényesíthető ú. n. másodlagos bontóok érvényesítését lehetővé teszi. A bírói gyakorlat a 83. §. 3. bekezdésének hallgatásban megnyilvánuló negatív rendelkezése ellenére, az előzetes békéltetés kérelmezésén és a keresetlevél beadásán kívül 10 évi határidő folyását félbeszakító jelentőséget tulajdonít annak is, ha az igazoltan szegény házasfél a bontóper céljára szegénységi jog megadását és pártfogó ügyvéd kirendelését kéri." 98 Szladits: I. 178. 99 4793/1934. Ez az álláspont helyes is, nem ugyan a szegénységnek erőhatalomként való felfogása miatt (az erőhatalom szüneteltető hatására a 83. §. utolsó bekezdése nem is hivatkozik), hanem azért, mert ebben már a bontóok bírói érvényesítése iránti joglépést kell látnunk. Ehhez a hatáshoz azonban az is kell, hogy a szegénységi jog elnyerése után a bontást kérő ne késlekedjék a perindítással, mert a Kúria abban az esetben, amikor a bontást kérő fél részére már ki volt rendelve a pártfogó ügyvéd, de ő azt nem kívánta igénybe venni, hanem a pert 6 V* évvel később s az akkor kiadott szegénységi bizonyítvány keltétől is csak 5 hó multán, közvetlenül megbízott ügyvéd útján indította meg, a pártfogó ügyvéd kirendeléséhez és ezzel kapcsolatosan a szegénységi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges eljárás címén a kereseti jog elenyészésének félbeszakítását nem látta fennforogni.