Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

245 A büntető ítéletek kivételével (Ht. 79. §. és 80. §. d) pontja) a praejudicialitás sem gátolja az idomulást.88 Abban a kérdésben, hogy szünetel-e a határidő folyása a bontóper jogerős befejezéséig olyan bontóok tekintetében, mely folyamatban levő házassági per során, de a per olyan szakában jutott a házastárs tudomására, amikor új bontóokot felhozni már nem lehet, — a Kúria állandó gyakorlata az, hogy: ,,az időfolyást csak a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelem, illetve a kirendeléshez szükséges szegénységi bizonyítvány, stb. iránti eljárás szakítja félbe. Ehhez képest a per során tudomásra jutott kötelességsértés, — ha a folyamatban levő bontóperben perjogi okból nem érvényesíthető, csak új, a tudomásulvételtől számított — 6 hónapon belül indítandó perben hozható fel a kereset alapjául." Perfüggőség sincs, ez az új per indítását tehát nem gátolja, mert: „a vétkesség kérdésének csak egységes elbírálása lehetséges s ezért a házastársak által külön-külön indított, vagy bármelyik házasfél által folyamatba tett több bontóper között perfüggőség a Pp. 147. §. és 180. §. 5. pontjában foglalt általános rendelkezés ellenére nem keletkezik. A perek a perjogi szabályok betartásával egyesítendők és együttesen bírálandók el."89 A perek kötelező egyesítésének szabálya azonban csupán a felek által egymás ellen indított különböző bontóperekre nézve áll, de nem akkor is, amikor ugyanaz a felperes indít különböző időpontokban és különböző jogalapon több bontópert az alperes ellen.90 Az ismertetetteken túlmenően a bírói gyakorlat az erőhatalmat, mint az időmúlást gátló okot nem terjeszti ki.91 88 A férj tehát kereseti jogának elvesztése nélkül nem késlekedhetik a bontóper megindításával addig, amíg a feleségének idegen férfival való viszonyából a házasság fennállása alatt született gyermek törvényességét megtámadó per jogerősen befejeződik. 89 3480/1929. 9e 4181/1930. Az 5235/1931. sz. kúriai ítélet ellenkező elvi állásponton van. Eszerint: „az a körülmény, hogy az alperesnő 1926. május 31-én beadott fellebbezésében használt bizonyos kifejezéseket, melyek bontóokul minősülnek, nem szolgálhatott akadályul annak, hogy a felperes azokat 1927. március 8-án beadott keresetében érvényesítse fennálló bontóokul, mert a 77. §. a) pontja értelmében folyamatban volt perben a fellebbezési eljárás folyamán ezt az új bontóokot nem érvényesíthette. Erre való tekintettel felperes joghátrány nélkül bevárhatta az előző per jogerős befejezését." Ez az álláspont téves. 91 Pl. eredménytelenül hivatkozott a férj arra, hogy felesége őt 4 apró gyermekkel minden női segítség nélkül elhagyta s hogy minden házi s gazdasági munkát neki kellett elvégeznie, ami miatt ideje s módja sem volt arra, hogy a bontókeresetet a törvényben szabott idő alatt benyújtsa 397/1927.).