Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

244 3. Azt a kérdést, hogy a megbízott ügyvéd mulasztása felfüggeszti-e a 6 havi idomulást, a Kúria 4971/1926. sz. ítéletében a következőképen döntötte el: „Gátló okul csak a kereset megindításával megbízott ügyvédnek a megbízó által el nem hárítható eljárása szolgálhat ós csak addig, amíg a megbízásellenes eljárás következményeinek elhárítása a megbízást adó házastársnak módjában nem állott. Amikor azonban a bontást kérő a kereset benyújtásához szükséges okiratokat, valamint a pervitel előfeltételeként megszabott költségelőleget az ügyvéd felhívása ellenére rendelkezésre nem bocsátotta — az ügyvéd megbízásellenes eljárásáról nem lehet szó s így arra, mint a kereset megindításában gátló okra a bontást kérő nem hivatkozhatik."84 4. Nem vonja az erőhatalom fogalma alá a bírói gyakorlat azt a sűrűn előforduló esetet, amikor a házasfél a másik házastárs cselekményei, vagy nyilatkozatai következtében (pl. a másik házastárs bontóper folyamatba tételére ügyvédnek már meghatalmazást is adott, vagy a felek megegyeztek, hogv a Ht 77. §-ára alapított bontókeresetet a másik fél fogja benyújtani), abban a hiszemben volt, hogy a bontópert a másik fél fogja megindítani. Nem esik a 83. §. 2. bek.-nek rendelkezése alá az sem, hogy a felperes a hatósági bizonyítványt elkésve kapta meg,85 vagy szegénységi bizonyítvány beszerzése késleltette a perindítást.86 A szegénységi bizonyítvány iránti eljárás nem szakítja meg az időmúlást.87 84 A Jogi Hírlap Dtár II. kötetének 105. oldalán közölt határozat szerint azonban „nem függeszti fel ezt az időmúlást a fél ügyvédjének mulasztása, miután az a bírói gyakorlat, hogy az ügyvédi mulasztás nem tekinthető a záros határidő elmulasztását igazoló erőhatalomnak, nemcsak vagyonjogi perekben nyer alkalmazást, hanem mindazon esetekben, ahol a jogszabály különbeni jogvesztés terhe mellett záros határidőt tűzött ki. A törvény ugyanis e tekintetben különbséget egyáltalában nem lesz s még kevésbbé tesz különbséget a Ht., melynek 83. §-a külön is rendelkezik az erőhatalomról." 85 691/1930. 86 2827/1933., 2800/1934. — Megállapította azonban a Kúria az erőhatalmat, amikor felperes levelekkel, fogalmazványokkal és tanukkal igazolta, hogy úgy maga, mint ügyvédje a románok által megszállott városból sikertelenül megkísérelte ottani ügyvéd útján a házassági anyakönyvi kivonat beszerzését (4049/1925.). Más esetben a Kúria azzal az indokolással állapította meg a kereseti jog elenyészését, hogy felperes a házassági anyakönyvi kivonatát utóbb is becsatolhatta volna (2253/1932.). 87 2827/1933., 2800/1934.