Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

234 merte és csak a kisebb súlyúnak és jelentőségűnek vélt kötelességsértést kívánta megbocsátani. Pl. a férj megbocsátotta feleségének, hogy idegen férfival nemi viszonyt tartott fenn, de később megtudta, hogy az idegentől az asszony teherbe esett. A feleség megbocsátásra alapított védekezését a Kúria elutasította és a keresetnek helyt adott, mert: „az élő gyermek az erkölcstelen cselekedet tekintetében állandó figyelmeztetés a férjre, a társadalom előtt pedig kétségtelen bizonyítéka az asszony hűtlenségének.'"20 — A férj megbocsátotta felesége házasságtörését, mikor azonban tudomására jutott, hogy felesége a házasságon kívüli nemi érintkezést mások jelenlétében, az erkölcsi érzék teljes hiányára utaló körülmények között végezte, a tényállásra bontókeresetet alapított. A megbocsátási kifogást a Kúria elutasította, mert: „a férj a megbocsátáskor nem ismerte a kötelességsértés súlyosabb erkölcsi megítélés alá eső körülményeit."21 III. A megbocsátás kifejezetten: szóbeli, írásbeli nyilatkozatban, vagy hallgatólagosan, utaló magatartásban nyilvánulhat meg, utóbbinak minden olyan alakjában, melyből alaposan következtethető a megbocsátási akarat. A mindennapi életben leggyakrabban a hallgatólagos megbocsátással találkozunk. Az esetek túlnyomó többségében a bontóper alperese azt hozza fel kifogásként, hogy felperes az ismert házastársi kötelességsértés ellenére olyan magatartást tanúsított alperessel szemben, amelyből az következik, hogy a házasságot fenn kívánta tartani. A bíró a következtetési alapként felhozott, megbocsátásra utaló magatartás okát, alapját vizsgálva, az adott eset összes körülményeinek, a felek egyéniségének és életviszonyainak alapos mérlegelésével dönti el, hogy az utaló magatartásból lehet-e a megbocsátási szándékra okszerűen következtetni? A bírói gyakorlat e kérdésben a következő: 1. A kötelességsértés ismeretében végzett nemi érintkezés a megbocsátásnak mindig kétségtelen jele,22 akár az együttélés,23 akár a különélés alatt bár csak egy alkalommal,24 akár a bontóper folyamán25 történt. A kényszer hatása alatt álló, megfélemlített házastárssal való nemi érintkezésre azonban nem lehet hivatkozni, mert a meg20 553/1933. 21 4544/1934. 22 7139/1928., 1821/1937. 2Í! 1570/1927., 24 234/1935. "-•> 644/1933., 5524/1934.