Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

3 VII. fejezet. (108—120. §.) Külföldön kötött házasságok és a külföldiek házassága. A fejezet nemzetközi viszonylatban foglalkozik a külföldön kötött házasságok anyagi- és alaki érvényességének és a külföldiek házassági pereinek szabályaival. Leglényegesebb intézkedése az, hogy magyar állampolgár házassági ügyében kizárólag magyar bíróság ítélhet. VIII. fejezet. (121—126. §.) Büntető határozatok. Azokat a büntető sanctiókat állapítja meg e fejezetben a törvény, amelyekkel a házassági tilalmat megszegő polgári tisztviselőt és feleket, valamint azt az egyházi személyt sújtja, aki polgári házasságkötés igazolása nélkül adja össze a feleket. IX. fejezet. (127—135. §.) Vegyes határozatok. A fejezet a házasságjogi cselekvőképességet és az örökbefogadás házasságjogi hatályát, valamint az érvénytelen házasságnak harmadik jóhiszemű személyekre való kihatását szabályozza. X. fejezet. (136—150. §.) Zárhatározatok. A törvény életbeléptetésével és végrehajtásával kapcsolatos átmeneti intézkedéseket és kormányfelhatalmazásokat adja. Lényeges a 136. §., amely a házassági ügyekben való bíráskodást kizárólag a kir. bíróságok hatáskörébe utalja. III. A Ht. javaslatának általános indokolása szerint a házassági köteléki jog rendezésének a következő három elv volt az alapja: 1. minden állampolgárt felekezetre tekintet nélkül egyaránt kötelező egységes állami jog, 2. állami bíráskodás, 3. kötelező polgári házasság. A Ht. ezeket az alapelveket megvalósította és megszüntette a felekezeti alapokon nyugvó korábbi különféle házassági jogokat és a túlnyomó részben egyházi házassági bíráskodást. A Ht. 148. §. 3. bekezdése ugyanis úgy intézkedik, hogy a törvény hatálybalépésének napján a házassági és eljegyzési ügyekre vonatkozó addigi jogszabályok hatályukat vesztik és helyükbe a Ht. rendelkezései lépnek (clausula codificatoria) .5 5 A Ht. a maga egészében mégsem codificatorikus jellegű. Az egyöntetű irodalmi (L. Grosschmid: A házassági törvény II. 935., Raffay: A magyar magánjog kézikönyve, II. 274., Almási: Családi jog 8., Szladits Károly főszerkesztésében megjelenő Magyar magánjog I. füzete) és joggyakorlati álláspont ugyanis a Ht. 148. §. 3. bekezdésének szóhangzatával szemben az, hogy csak a Ht. II—VI. fejezetei codexjellegűek és csak ezek szabályozzák kimerítően az általuk felölelt joganyagot, míg a többi fejezetek rendelkezései a régebbi jogszabályok alkalmazását csak annyiban zárják ki, amennyiben azokkal ellenkeznek.