Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

4 I. FEJEZET. Eljegyzés. i. §• Az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére. I. Eljegyzés fogalma. — II. Cselekvőképesség, jogképesség. — III. Érvénytelenségi okok: 1. házasság, — 2. jegyesség, — 3. egyéb érvénytelenségi okok. — IV. Feltétel, időhatározás. — V. Eljegyzés a Ht. értelmében. — VI. Bizonyítás kérdése. I. Az eljegyzés két különnemű személy egymásnak tett szabad akaratelhatározáson alapuló házassági ígérete.1 II. Az eljegyzés érvényessége, következményei a Ht. alapelvei szerint bírálandók el s az általános magánjog szabályai csak azokban a vonatkozásokban vehetők figyelembe, amelyekben a Ht. nem intézkedik s csak annyiban, amennyiben a jegyességnek, mint elsősorban erkölcsi természetű jogviszonynak lényegével és természetével nem állanak ellentétben. E szabály különösen a cselekvőképesség tekintetében áll, amit a Ht. egész alkalmazási körére kiterjedő érvénnyel a 127., 128—130. §-ok szabályoznak. E szakaszok rendelkezése szerint teljesen cselekvőképtelen jegyesi viszonyt nem létesíthet, mert joghatályosan egyáltalában 1 A törvény indokolása az eljegyzési szerződésnek tekinti. Különösen létrejövetele tekintetében hangsúlyozza, hogy a szerződésekre vonatkozó elveket kell alkalmazni, amennyiben azok az eljegyzés lényegével és természetével összeférnek. Ez volt a régebbi irodalom álláspontja is. Almási élesen kritizálja ezt az álláspontot. Szerinte az eljegyzés nem szerződés, mert a házassági ígéret sem a házasság megkötésére perrel kikényszeríthető kötelezettséget (1. §.), sem naturális kötelezettséget nem szül. A házassági ígért I teljesítésének anyagi biztosítását kizáró 2. §-t is érvül hozza fel.