Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

158 Minthogy a Ht. az élet ellen törést nem azonosítja ennek büntetőjogi fogalmával, a bontóok megállapításához nem szükséges a megfelelő büntetőbírói ítélet, viszont a büntetőítélet nem köti e szakasz szempontjából sem a polgári bírót.197 II. A házastárs testi épségét vagy egészségét veszélyeztető szándékos, súlyos bántalmazás a 78. §. második tételében meghatározott feltétlen bontóok.198 A Kúriának a nemi betegséggel való megfertőzés tekintetében elfoglalt álláspontja tájékoztat abban a kérdésben, hogy a súlyos bántalmazás mikor tekinthető a testi épséget vagy egészséget veszélyeztető s ehhezképest a szakaszban foglalt feltétlen bontóokot megvalósító kötelességsértésnek. A Kúria a vérbajjal való tudatos megfertőzést mindig a 78. §-ban meghatározott bontóokként bírálja el,199 a kankóval való tudatos megfertőzést azonban a 80. §. a) pontjában megjelölt bontóoknak tekinti.200 A felhozott példa mutatja, hogy a bontóok sui generis házasságjogi fogalom s azért annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a kereset alapjául felhozott kötelességsértés a szakaszban foglalt feltétlen, vagy a 80. §. a) pontjában meghatározott feltételes bontóokot valósítja-e meg, nem lehet a büntetőjogra201 támaszkodva egyedül a büntetőjogi minősítés alapját képező gyógytartamot irányadónak tekinteni, hanem vizsgálandó, hogy a bántalmazás a testi épséget, vagy egészséget súlyosan veszélyezteti-e. Nem valósítják meg tehát a feltétlen bontóokot a bár hosszú 197 L. a 49. sz. Jogegységi Határozatot. Almási (54. old.) a Ht. 13. §. szerinti semmiségi akadály kapcsán foglalja el ezt az álláspontot, azonban a Ht. 13. §. éppen az élet ellen törés egyik specifikus alakját teszi házassági akadállyá. Az irodalom azonosnak is tekinti ezen élet ellen törés fogalmát a Ht. 78. §. szerintivel. L. Raffay: I. köt. 398., Jancsó: 380. 198 A testi épséget vagy egészséget nem veszélyeztető bántalmazás bármilyen súlyos legyen is, a 80. §. a) pontjában meghatározott relatív bontóok. 199 1838/1911., 2250/1921. 200 6230/1929., 2288/1931., 6275/1932., 80/1938. 201 Btk. 301. §.: „Aki másnak testét szándékosan, de ölési szándék nélkül bántalmazza, vagy egészségét sérti, ha az ezáltal okozott sérülés, betegség, vagy elmekór 20 napnál hosszabb ideig tartott: a súlyos testi sértés bűntettét, — ha 20 napot túl nem haladott, de 8 napnál tovább tartott, a súlyos testi sértés vétségét, — ha pedig 8 napnál tovább nem tartott, a könnyű testi sértés vétségét követi el." Az irodalom általában a Btk.-re támaszkodva állapítja meg a súlyos bántalmazásnak a Ht. 78. §. szerinti fogalmát, így Jancsó (382.), de Raffay is kifejezetten kiemeli, hogy súlyos bántalmazásnak, mint önálló bontóoknak a Ht.-ben szabályozott köre felöleli a Btk.-ben megállapított testi sértéseket (súlyos testi sértés büntette és vétsége, méreg, vagy más ártalmas szer beadása, vagy bármi más módon alkalmazása), kivéve a könnyű testi sértés vétségét és a gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségét.