Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

157 tebb már felsorolt bűncselekményeken kívül az öngyilkosságra való reábírást188 és a magzatelhajtásnak azt az esetét, amikor a férj feleségének méhmagzatát utóbbi beleegyezése nélkül elhajtja, vagy megöli189 és így veszélyezteti szándékosan felesége életét.190 Az általános felfogás a cselekményeknek legalább kísérletét követeli meg. Kivételes álláspontot képvisel tehát a Kúria 8025/ 1925. sz. ítélete, amely azt a felfogást vallja, hogy a felsorolt bűntettekre való előkészület is a 78. §. alá esik.191 Ez az ítélet sem állapítja meg azonban az élet ellen törést abban a cselekményben, melyet a büntetőbíróság csak közcsend elleni kihágásnak minősített.192 A bontóokot úgy az a házastárs megvalósítja, aki maga vállalkozott a merénylet elkövetésére, mint az, aki az élet ellen törés végrehajtásában csak mint részes működött közre, különösen, aki házastársának megölésére mást eredményesen felbujtott.193 A részesség minden alakja — nemcsak a társtettesi, hanem a felbujtói, bünsegédi részesség194 is — elegendő az absolut bontóok megvalósítására. A bontóok a szakasz szövegezésére és a Ht.-nek a házasság felbontása tekintetében vallott vétkességi rendszerére való tekintettel csak szándékos cselekménnyel valósítható meg. Sem a törvény szövege, sem az indokolás, de az irodalom és a bírói gyakorlat sem tesz különbséget a között, hogy a merénylő az ölési szándékot előre megfontolta-e, vagy a szenvedély hirtelen fellobbanásában fogamzott meg benne a szándék. Nem változtat a kötelességsértés elbírálásán a menthetőség sem. Ez az álláspont a szakasz absolut bontóok jellegéből folyik. Természetesen nem állapítható meg a bontóok, ha a házastárs elmebeteg,195 vagy a cselekmény elkövetésekor nem volt szabad akaratelhatározási képessége.196 188 Btk. 283. §. 189 Btk. 286. §. 190 Virág tesz említést erről az esetről, mely ha ölési célzattal történik, úgy inkább szándékos emberölés kísérletének a tényállását valósítja meg, ha pedig enélkül, akkor a 78. §. második esetét: a házastárs testi épségét veszélyeztető súlyos bántalmazást. 191 Ezt a felfogást képviseli Raffay is (I. 398.), bár Jancsó szerint (380.) sem kell a Btk. értelmében vett kísérletnek fennforognia. 192 Revolverrel való fenyegetés, Kbtk. 45. §. szerinti veszélyes fenyegetés. (3298/1934.) 193 A házastárs megölésére való eredménytelen felbujtást a Kúria a 80. §. a) pontja alá tartozó kötelességsértésnek minősíti (5802/1927., 1594/1936.) 194 Btk. 69. §. 195 Ellenkező a Kúria 1526/1897. sz. sokat vitatott ítélete, mellyel szem ben azonban a mai állandó gyakorlat az, hogy elmebeteg házastárs ellen bontó-, válóper egyáltalában nem indítható. 196 Pl. hisztérikus rohamban követte el a kötelességsértést. (6130/1911.1