Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

144 ezenfelül mindazt: megbocsátást, részességet, beleegyezést, stb., aminek a 80. §-ra alapított bontóper eldöntésénél jelentősége van. Ha e vizsgálat során felmerült adatok a bíró megítélése szerint megvalósítanák a Ht. 80. §-ában meghatározott bontóokot, úgy az elhagyás nem jogos ok nélküli és a 77. §-ra alapított bontókereset elutasítandó. VI. Az életközösség megszakítása gyakran azért következik be, mert a távozó a lakást az életközösség céljára alkalmatlannak tartja. Gyakran olyan módon szűnik meg az életközösség, hogy a házastárs — rendszerint a feleség — nem követi házastársát az újonnan választott lakóhelyre, lakásba, azt hozva fel indokul, hogy a lakóhely, lakás, az életközösség folytatására nem alkalmas. Ennek következtében a perben gyakran vita merül fel abban a kérdésben, hogy a lakás az együttélésre megfelelő volt-e s hogy a lakás alkalmatlansága címén jogos okból, vagy anélkül szüntette-e meg a házastárs az életközösséget, akár olyan módon, hogy az általa alkalmatlannak talált lakást elhagyta, akár olyan módon, hogy házastársát nem követte új lakóhelyére. A bírói gyakorlatban e vonatkozásban az az alapelv jut kifejezésre, hogy a házassági együttélés földrajzi helyét s ott a közös lakást a férjnek van joga megválasztani. A férj által választott lakásnak azonban a háztartás vezetésére és a házassági életközösség zavartalan folytatására — még kedvezőtlen gazdasági viszonyok között is — alkalmasnak kell lennie. A férj ennek a szabálynak és saját társadalmi állásának, vagyoni- és jövedelmi viszonyainak megfelelő lakást tartozik családja részére biztosítani.87 A családalapítás lényegében önállósulás, ebből foly elvileg, hogy egyik házasfél sem tartozik a másik házastárs hozzátartozójával együtt lakni. Ha azonban a házastárs beleegyezett abba — különösen gazdasági okok szokták ezt előidézni —, hogy az életközösséget a másik házastárs hozzátartozóival közös lakásban fogják megkezdeni, vagy folytatni, úgy az életközösség ilyen módon való folytatásának megszüntetését csak komoly indokból, fontos családi érdekből kezdeményezheti. Ilyen az együttlakó szülőknek, vagy más hozzátartozónak a házasélet folytatását lehetetlenné tevő, vagy veszélyeztető magatartása,88 az együttlakó szülőkkel való összeveszés,89 hozzátartozókkal való tettlegesség,90 a szülők tűrhetetlen magatartása,91 el87 2060/1928. 88 5873/1934., 747/1935. 89 1613/1930. B° 92/1928., 2374/1928. 91 649/1930., 2980/1932.