Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
143 V. Az elhagyás csak akkor tekinthető a Ht. 77. §-ában meghatározott bontóok egyik tényálláselemének, ha jogos ok nélkül következett be. Nem jogos ok nélküli az elhagyás, ha a távozásra az elhagyott házastárs adott alapos okot. Ebből következik, hogy a közös lakást elhagyó nem okvetlenül és nem mindig hűtlen elhagyó. A felhozott körülményekből a bíró ítéli meg, hogy jogos okból távozott-e az elhagyó.84 Az irodalom és bírói gyakorlat szerint az elhagyás jogos oka az elhagyott félnek az elhagyó ellen elkövetett, bontóokot megvalósító súlyú, házastársi kötelességsértése.85 Perdöntő fontosságú kérdés, hogy az elhagyás okául felhozott kötelességsértés valóban indokolta-e, — jogossá tette-e —, az elhagyást. Minthogy az elhagyást jogossá tevő ok az előbbiek szerint csak bontóokot megvalósító súlyú házastársi kötelességsértés lehet, — a kérdés ennek szabályai szerint bírálandó el.86 Ha a 80. §-ban meghatározott bontóokot megvalósító kötelességsértéssel indokolja az elhagyó az életközösség megszakítását, és ilyen kötelességsértést bizonyít, úgy a bíró a 77. §. e tényálláselemének elbírálásánál ugyanazon feladat előtt áll, mintha 80. §-ra alapított bontópert kellene eldöntenie. Vizsgálnia kell a kötelességsértés tárgyi és alanyi súlyát. Az utóbbi megállapítása céljából a felek megelőző életmódját, egyéniségét, életviszonyait, a kötelességsértés folytán a további együttélés elviselhetőségének kérdését, a kötelességsértés előidézésében magát vétlennek állító fél esetleges szerepét, a kötelességsértésként felhozott cselekvés, vagy mulasztás körüli szándékot, ennek hiányát, vagy hiányosságát s általán nem adott lehetőséget arra, hogy a házasfelek bármelyike is kérhesse az életközösség visszaállítására irányuló bírói felhívás kibocsátását. A későbbi gyakorlat 6 havi megegyezéses különélés után, minden nyilatkozat szüksége nélkül bármelyik felet feljogosította erre (L. Raffay: Hűtlen elhagyás 17. old.), majd a gyakorlat úgy alakult, hogy ha a házasfelek a különélésben megegyeztek, úgy a 77. §. a) pontja csak a 406. sz. E. H. szerint nyerhetett alkalmazást. (4447/1925., 5996/1926., 164/1927.) E gyakorlat a mainál szigorúbb volt, az enyhítés indokolt, mert kiengesztelésre nincs szükség akkor, amikor az elhatározás kölcsönös és a távollét megállapodáson alapult. Méltányos, hogy a jogi hatály nélküli megállapodás egyoldalú nyilatkozattal kiengesztelés nélkül is megszüntethető legyen. Ez az elállás teszi a másik, vissza nem térő felet vétkessé, kivéve, ha a vissza nem térése menthető. 84 2381/1934. 85 3664/1918. 86 Ha az elhagyás okául olyan kötelességsértést hoz fel és bizonyít az elhagyó, melyet a törvény feltétlen bontóoknak minősít, úgy a bírónak a Ht. 77. §-ára alapított keresetet el kell utasítania.