Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

137 a nemi ösztön minden természetellenes, tehát a nemzés céljával ellentétes kielégítését. Magában foglalja tehát a nők közötti fajtalankodást,56 az önfertőzést,57, más nembeli személlyel való olyan paráználkodást, mely a kéjvágyat a nemzés céljával ellenkező módon juttatja kielégítéshez.58 2. A természetelleni fajtalanság megállapításának a szándék, tehát a tudat és akarat nélkülözhetetlen előfeltétele. Természetelleni fajtalanság kísérlete miatt a 80. §. a) pontja alapián bontotta fel a házasságot a Kúria 1844/1934. és 1462/ 1935. sz. ítéleteiben. III. A Ht. 76. §-ában meghatározott feltétlen bontóokot valósítja meg az a házastárs is, aki tudva, hogy házassága még fennáll, új házasságot köt. A törvény a kötelességsértő házastárs ellen két személynek biztosít kereseti jogot: a korábbi házastársnak, aki a későbbi házasság megsemmisítését59 és a későbbi házastársnak, aki a házasságnak a 76. §. alapján való felbontását kérheti. E szabályozás a holttányilvánítás esetére is vonatkozik, ha a későbbi házastársak valamelyike tudta, hogy a holttányilvánított él,00 minthogy ez esetben nem szűnik meg a korábbi házasság az újabb házasságkötéssel. 77. §.ei A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott: aj ha a házassági életközösséget megbontó házasfél a házastársának elhagyásától számított 6 hó elteltével bírói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve és e határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tesz; 56 Amor lesbicus. 57 Onania. 58 Sodornia ratione naturae. Jancso (326.), Raffay (I. 387.) idevonja azt az esetet is, amikor a házastárs a nemi inger egészségtelen és erkölcstelen túlhajtása céljából saját házastársát természetellenes viselkedésre kényszeríti, vagy a kéjérzet kielégítését erkölcstelen, undort keltő módon követeli. Hasonló Virág állásponja is. Bírói gyakorlat idevonatkozólag alig található. 59 L. 47. §. a. pontját. 60 74. §. 61 A szakasz tényállását „hűtlen elhagyásnak", a pert „eíhagyasos pernek" nevezik. A Ht. 77. §-ának szövege nem használja ezt az elnevezést, a törvény indokolása azonban így jelöli meg röviden a 77. §. tényállását. A Pp. 651. §. azonban így kezdődik: „Ha a felperes a bontó-, vagy válókeresetét hűtlen elhagyásra alapítja..." Az elnevezésnek tehát tételes alapja van.