Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

135 .. b) Büntethetőségi külön előfeltételként e szakasz a házasságnak házasságtörés címén való jogerős felbontását, vagy az ágytól és asztaltól való elválasztást kívánja meg, anélkül azonban, hogy a házassági per bírájának ítélete egyúttal szükségképen maga után vonná a házasságtörés miatti büntetőítéletet. Egyfelől ugyanis csak a sértett házastárs indítványára van helye házasságtörés miatt bűnvádi eljárásnak46 (az indítvány 3 havi határideje a felbontást, vagy elválasztást kimondó ítélet jogerejének a sértett házastárs által való tudomásulvételétől kezdődik47), másfelől a büntetőbíró a bűnösség megállapításának kapcsán a büntetőper szempontjából önállóan értékeli a házassági perben hozott ítélet tényállását, melyet a büntetőperben újból kell bizonyítani. A vádlott tehát a polgári bíróság ítéletével szemben is bizonyíthatja ártatlanságát és kieszközölheti felmentését.48 cj Az a házastárs a házasságtörés tettese, aki a házasságtörést elkövette. Az, akivel a házasságtörést akarategységben elkövette, amennyiben az illető tudta, hogy az, akivel nemileg érintkezik, nem semmis házasságban házastársával házassági együttélést folytat, nem a Btk. 70. §-a szerinti társtettesként, hanem önálló tettesként büntetendő, mert mindkét különnemű személy tevékenysége megvalósítja a teljes tényállást. E tudat nélkül a bűntárs cselekménye a Btk. 82. §-a szerinti ténybeli tévedés miatt nem bűncselekmény. A házasságtörésnek lehet felbujtója és bűnsegédje is. d) A kísérlet nem büntetendő. ej A tiltott nemi érintkezés ismétlése, ha az akaratelhatározás egységessége az időbeli szempontok figyelembevételével is megállapítható,49 a sértett személy (a másik házastárs) és a védett jog (házassági hűség) azonossága folytán még akkor is egység, éspedig jogi egység (folytatólagos bűncselekmény, delictum continuatum és nem halmazat), ha különböző személyek között történik. f) Házasságtörés vétsége miatt a bűnvádi eljárás megindítása a Btk. 106. §. utolsó bekezdése alapján a cselekmény elkövetésének napjától számított 3 év alatt évül el. (Folytatólagosság esetén az utolsó elkövetés napja az elévülés kezdő időpontja.) 46 Magánindítvány Btk. 246. §. 3. bek. 47 Angyal: 109. 46 Edvi Illés: A magyar büntetőtörvénykönyv magyarázata II. 302. 48 L. a 2. sz. büntető jogegységi döntvényt.