Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

116 2U. sz. E. H.: Vélt házasság esetében még akkor is, ha az érvénytelenségi ok fennforgására nézve vétlennek csak a házasfelek egyike te­kinthető, az abból származott gyermekekre nézve a törvény általi törvényesítés esete áll be és ennek folytán ezekre a gyermekekre ugyanazok az előnyök hárulnak, mintha érvényes házasságból származnának, kivéve azokat a vagyonokat, amelyek családi intézkedés által kizárólag csak érvényes házasságból származó gyermekek részére vannak fenntartva. (Ml/1905.) 219. sz. E. H.: Vélt házasság esetében a túlélő jóhiszemű házasfélre ugyan­azok az előnyök hárulnak, mintha a házasság érvényes volt volna, következőleg a túlélő jóhiszemű házasfelet a hitvestársi öröklési jog is megilleti, feltéve, hogy az elhunyt után nem ma­radt korábbi érvényes házasságbeli házastárs. (4089/1912.) 736. sz. E. H. A vélt házasságnak (matrimonium putativum) a házassági vagyonjog szempontjából a jóhiszemű házasfélre nézve ugyanaz a hatálya van, mint az érvényes házasságnak. A házasságból eredő vagyoni jogokat pedig a vétlen fél akként érvényesítheti, mintha a házasságot a másik fél vétkéből felbontották volna. (737/1927.) I. Ideiglenes intézkedés a semmiségi és megtámadási perekben. — II. Vélt házasság fogalma. — III. Vélt házasság vagyonjogi hatásai. — IV. Vélt házasság személyjogi hatásai. — V. Bizonyítási teher, érvényesítési módok. 1. A §. rendelkezése folytán az ágytól és asztaltól való külön­élést a házasság érvénytelenítése iránt indított perben is köteles a bíró bármelyik házastárs kérésére a per tartamára elrendelni.166 A semmiségi és a kir. ügyész által indított megtámadási per­ben a kir. ügyész indítványára, vagy hivatalból is elrendelheti a bíró a házastársak ágytól és asztaltól való különélését. Mint­hogy azonban a különélés ebben az esetben nem a felek kibékü­lését, hanem a közerkölcsiség megóvását célozza, a kir. ügyész indítványára, vagy hivatalból csak akkor van helye a külön­clés elrendelésének, ha erkölcsi szempontok szükségessé teszik. A házastársak a semmiségi és megtámadási perben elren­delt különélés ideje alatt sem kötelesek együttélni.167 168 Részletes szabályozást lásd a 98. §-nál. 187 101. §.

Next

/
Thumbnails
Contents