Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

88 tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna;6E e) ha a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kívül teherbe volt ejtve és ezt a férj a házasság megkötésekor nem tudta; 6i f) ha a holttányilvánított házastárs az új házasság megkötése után jelentkezik és az új házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holttányilvánított életben van.62 I. A tévedés fogalma. — II. A jogügyletben való tévedés. — III. Impotentia. — IV. Elítélés a házasságkötés előtt. — V. Mástól való terhesség a házasságkötéskor. — VI. Holttányilivánított életbenléte. — VII. Megtámadásra jogosult. I. Köztörvényi meghatározás szerint a tévedés öntudatlan eltérés az ügyleti nyilatkozatot tevő fél akarata és nyilatkozata között. Ilyenkor a nyilatkozatot tevő fél ügyleti akarata nem nyilvánul meg. Ha a tévedés lényeges és menthető, úgy az ügylet érvénytelen.63 A §. a házasságjogi tévedést a köztörvényitöl több irányban eltérően szabályozza. A specifikus szabályozás abban áll, hogy: 1. a Ht. 54. §-a a számbavehető házasságjogi tévedés eseteit taxatíve sorolja fel; 2. közömbös, hogy a tévedést ki és mi idézte elő; 3. közömbös, hogy a tévedés menthető-e; 4. közömbös, hogy a tévedést a másik fél felismerte-e, vagy felismerhette-e; 5. merőben objektív ismérvekből indul ki a törvény s a tévedő házasfél személyes körülményeit csak ad) pont második esetében veszi figyelembe. II. Az, hogy valaki egyáltalán nem akart házasságot kötni s a polgári tisztviselő előtt mégis a házasságba való beleegyezését jelentette ki, anélkül, hogy tudta volna, hogy házasságot köt, bár igen ritkán, de előfordulhat (süketeknél, némáknál, süketnémák60 Tévedés a büntetlen előéletben. 61 Tévedés a nő házasságon kívüli terhessége tekintetében. 62 Tévedés a holttányilvánított házastárs életbenléte felől. 03 „Az, hogy a tévedésnek a házasság érvényére bizonyos befolyást kell engedni, szükségképen foly egyrészről abból, hogy a házasságkötés, mint jogügylet a felek valóságos belegyezését feltételezi, másrészt pedig abból, hogy a házasság már lényegénél és céljánál fogva a házasfeleknél bizonyos testi és lelki tulajdonságokat feltételez." (Indokolás.)