Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

8<S zikai kényszer fogalmát beleolvasztja a törvény 53. §. fogalmazása szerinti kényszer fogalmába s bármilyen kényszer hatása alatt is jött létre a házasság, csak megtámadhatónak tekinti. A lelki kényszer végeredményében és hatásában úgy a tévedéshez, mint a megtévesztéshez hasonlít, amennyiben az utóbbiakkal egyezően, olyan akaratelhatározásra vezet, amely kényszer nélkül egyáltalában nem alakult volna ki és nem felel meg a belsőleg valójában elérni és megvalósítani szándékolt céloknak. Amíg azonban a tévedésnél és megtévesztésnél hamis képzetek, a valósággal meg nem egyező körülmények, tények alakítják az akaratot, addig a lelki kényszernél idegen behatás, idegen akarat és ténykedés következtében nyilatkozik úgy a házasuló személy, hogy kijelentése kétségtelenül az idegen behatás által megzavart, de mégis saját akaratnak megnyilatkozása.54 Az közömbös, hogy a lelki kényszert előidéző fenyegetés kitől eredt. A kényszerítő a másik házasuló tudtával, vagy tudta nélkül harmadik személy is lehet. A fenyegetés akár a házasuló, akár más személy ellen irányulhat, nem kell jogellenesnek sem lennie, de a házasságkötés kikényszerítése céljából alkalmazott fenyegetésnek kell lennie s a fenyegetés és a házasulót a házasság megkötésére vezető alapos félelem között okozati összefüggésnek kell lennie. A fenyegetésnek megfelelő félelem kiváltására való alkalmasságát, a félelem létrejöttét, mérvét, alaposságát a törvény közelebbi meghatározása nélkül mindig in concreto kell az anyagi és tárgyi ismérvekre figyelemmel a házassági per bírájának megállapítania.55 Nem megtámadási ok a kívülről jövő, fenyegetés nélkül ható félelem (pl. a házasuló attól fél, hogy fájdalmat okoz szüleinek, ha nem köti meg az általuk óhajtott házasságot); nem a házasságkötést, hanem más ténykedést célzó fenyegetés, mégha ennek következtében határozta is el magát a házasuló a házasságkötésre.56 54 Reiner: 176. 55 Szladits: 337., Jancsó: 86., Almási szerint (85.) a vagyoni hátránnyal való fenyegetés is alkalmas lehet a megtámadási okul szolgáló félelem megalapítására. 56 Reiner: 180., 181. Ellenkező Raffay: I. 296. Bírói gyakorlatunkban a kényszer mint megtámadási ok aránylag ritkán fordul elő, szemben a kánonjoggal, mely a házasság felbonthatatlanságának elvét vallván, sokkal könnyebben érvénytelenít, különösen kényszer okából, mint a világi jogok. „Libera debent esse matrimonia", ezért még a metus reverentialist (előbb említett azt az esetet, amikor a házasuló attól való félelmében köt házasságot, hogy fájdalmat okoz szüleinek, ha nem teljesíti óhajukat) is elfogadja érvénytelenítési oknak, holott a világi jogok ehhez valóságos kényszert kívánnak.