Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

83 folyama alatt megszűnik. Az eljárás ebben az esetben megálla­pítási perré alakul át, feltéve, hogy az, akinek jegi érdeke fűző­dik a házasság érvényességének, vagy érvénytelenségének meg­állapításához, a per folytatását kéri.40 A per azonban hivatalból nem folytatható.41 50. §. A semmiségi perben keletkezett jogerős ítélet mindenkivel szemben hatályos.42 Ha a 12. §. okából indított semmiségi perben a korábbi há­zastárs részt nem vett, az elutasító ítélet hatálya reá nem ter­jed ki.43 40 Lásd Pp. 676. §-át. 41 Lásd az indokolást. 42 A contra omnes hatály a semmiségi „per céljából és a személyi álla­potra vonatkozó perek természetéből folyik. Ellentmondó ítéleteknek veszi e szabállyal elejét a házassági törvény, amikor úgy rendelkezik, hogy a semmiségi perben keletkezett s akár a semmiséget megállapító, akár a sem­miségi keresetet elutasító jogerős ítéletnek mindenkivel szemben joghatályt tulajdonít. Az ítélet hatálya a semmiségi perben részt nem vett harmadik személyek jogaira is kiterjed, mert a házassági perekben alkalmazandó nyo­mozási elv és egyéb perjogi biztosítékok által az anyagi igazság érvénye­sülésének minden eszköze lehetőleg ki van használva." (Indokolás.) 43 „Az 50. §. második bekezdése a §. első bekezdésében foglalt szabályt korlátozza. Ilyen elutasító ítélet előfeltételét ugyanis annak kimondása ké­pezi, hogy a korábbi házasság semmis volt s ennélfogva a per tárgyát ké­pező új házasság a 12. §. okából nem semmis. A törvény tehát az ilyen ítélet hatályát a korábbi házastársra nem terjeszti ki, ha ő a semmiségi per­ben nem vett részt és nem volt abban a helyzetben, hogy a korábbi házasság érvényének kérdésében jogait megvédhesse. A semmiségi keresetnek helyt­adó ítéletnél ez a szempont nem foroghat fenn, mert azzal, hogy az új há­zasság a 12. §-ban foglalt akadály miatt semmisnek nyilváníttatott, a korábbi házastárs jogaiban sérelmet nem szenvedhet, amennyiben az új házasság semmisé nyilvánítása nem érinti a korábbi házastársnak azt a jogát, hogy házasságának érvénytelensége iránt keresetet indíthasson." (Indokolás.) A semmiségi perben hozott és a házasság semmiségét kimondó ítélet a házasság megkötésének időpontjában fennforgott semmiségi okon alapul, tehát deklaratív ítélet, mert csak megállapítja, hogy a semmiségi ok létezett és deklarálja ennek a megkötött házasságra gyakorolt érvénytelenítő hatá­sát. Ha azonban arra gondolunk, hogy a Ht. 46. §. 1. bek. szerint a semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha sem­miségi perben a bíróság semmisnek nyilvánította, úgy a semmiséget ki­mondó ítéletben konstitutív elemet is látunk. Almási (68. old.) szerint ez a konstitutív jelleg csak perjogi, magánjogilag az ily ítélet csak deklaratív, mert az ítélet hozatala nem fűz egy újabb magánjogi tényt ahhoz a tény­álláshoz, mely a semmiséget eredményezi.

Next

/
Thumbnails
Contents