Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

92 Szerződés. szerződésbeli teljesítés biztosításául is, a szerződés megkötésekor tényleg átadatott. Az a tény, hogy a szerződés megkötésének és biztosításának jeléül szolgáló pénzösszeg a szerződés megkötésekor átadassék, a foglaló intézményéhez fűződő jogszabályokat megalapító jogi tény. Ahol ez hiányzik, ott a foglalóhoz kapcsolódó jogszabályok helyet nem foglalhatnak. A felek tetszésére van bízva, vájjon valamely szerződést foglalóval meg akarnak-e erősíteni. Azonban annak dacára is, hogy a foglaló jogintézményére vonatkozó jogszabályok alkalmazásba vétele ekként a felek tetszésére van bízva, az vájjon forognak-e fenn oly jogi tények, amelyek e szabályok igénybevételét indokolják, már annak a megállapítása, vájjon megvannak-e avagy hiányoznak-e az adott esetben a foglalóhoz fűződő jogtételek törvényes előfeltételei? Ennek eldöntése pedig a felek ügyleti szabadságán kívül esik és a jogot alkalmazó bíróság hatáskörébe tartozik. (1802/ 1926.) MD. XX. 60. c) Szerződésszegés. A foglaló elvesztése, illetőleg a kétszeres foglaló megtérítésének követeléséhez való jogosultság egyedül attól függ, hogy az ellenfél, aki irányában ezen igény érvényesíttetik, a szerződés teljesítését vétkessége által lehetetlenné tegye. A szerződésszegő féltől a foglalón felül csak az annak összegét meghaladó kár megtérítése követelhető. Ha a vevő kijelenti, hogy a megvett árunak még át nem vett részét az eredeti megállapodástól eltérő, az eladóra nézve terhesebb feltételek alatt veszi csak át és másképpen nem, az eladó nem köteles tovább szállítani és a vevő szerződésszegőnek tekintendő. (1154/1886.) Az az eladó, aki az előzetes szerződésben a vételár meghatározott részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési szerződés kiállítására magát kötelezte, azáltal, hogy ezen kötelezettségének eleget nem tett s az eladott birtokrészlet tehermentes bejegyzését nem biztosította, a szerződés lényeges feltételét sértette meg. Ez a szerződésszegés a másik felet feljogosítja a jogügylet felbontására s a szerződésszegés következményeként a foglaló kétszeresének követelésére. (P. I. 5242/ 1905.) MD. I. 37. Ha az eladó a vevő fizetési mulasztása miatt előzetes felhívás nélkül visszalép, ő sem tekinthető vétlennek, és a foglalót visszaadni köteles. (4231/1911.) Gr. XIV. 273. A foglaló akkor jár vissza, ha a felek azt a szerződést, amelynek megkötése jeléül a foglaló adatott, kölcsönösen szüntetik meg, vagy ha a teljesítés mind a két fél hibájából, vagy oly okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. Ha azonban a szerződés megszűnését, vagy a teljesítés lehetetlenné válását az egyik fél vétkesen okozta, úgy a vétkes fél a vétlen javára az adott foglalót elveszti, a kapottat kétszeresen köteles visszatéríteni. (P. V. 5203/1928.) Grill XXIV. 570.