Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződést megerősítő mellékkikötések. 93 d) Elállás. Ha alperes eladó az átadni kötelezett árut át nem adta, s a szerződéstől egyoldalulag visszalépve, a foglalót felperes vevőnek visszaküldte, de felperes az alperes által visszaküldött foglalót sem vissza nem küldte, sem bírói kézhez le nem tette, hanem átvette és azt, hogy alperest azonnal a szerződés teljesítésére felhívta volna, nem igazolván, a keresetet is csak az átküldés után két hétre indította meg, ily esetben a felperes a szerződéstől maga részéről is elállottnak tekintendő és ennélfogva a foglaló kétszeresének követelésére jogosítva nincs, (4036/1883.) Midőn valamely szerződés megkötése után az egyik szerződő fél a szerződés megkötése jeléül felvett foglalót megkétszerezve visszaadja és a szerződéstől való elállását kijelenti, a másik fél pedig a foglaló kétszeresét megtartja és sem azt nem igazolja, hogy az határozott akarata ellenére lett nála hagyva, sem azt haladéktalanul bírói letétbe nem helyezte, akkor a másik fél hozzájárulása az elálláshoz beigazoltnak tekintendő és ő a szerződés teljesítését többé nem követelheti. (C. 10739/1892.) Foglaló adása mellett sincs kizárva annak a kikötése, hogy a vevő a megvenni szándékozott dologra nézve fenntartja magának, hogy a szerződés megkötése iránt a dolog megtekintése után nyilatkozzék véglegesen. (P. V. 1752/1909.) MD. III. 164. Vételi szerződés felbontása esetében a felek viszonosan kötelesek a vétel alapján kapott szolgáltatásokat egymásnak viszszatéríteni és ennélfogva a felperes a foglaló visszatérítését mindaddig jogosan megtagadhatja, mig az alperes az átvett belsőség birtokát neki vissza nem engedi. (P. V. 4111/1913.) MD. IX. 130. Ha a szerződés a felek közt ezeknek kölcsönös magatartása következtében véglegesen és joghatályosan létre nem jön, a szerződő fél a kapott foglalót jogosan meg nem tarthatja s az előbbi állapot állítandó helyre. (Bpesti tábla 1914. G. 1250.) MD. IX. 82. e) Foglaló mérséklése. Ha a szerződés megszűnését az egyik szerződő fél vétkessége okozta, a vétkes fél az adott foglalót a vétlen fél javára elveszti. Eme joghátrány mérséklésének a szerződéses bírságra nézve fennálló szabályok szerint a körülményekhez képest helye lehet. (P. VI. 1376/1922.) MD. XVI. 5. Túlsáé os nagyságú foglalót a bíróság méltányosság szerint mérsékelhet. (P. V. 1353/1923.) MD. XVI. 114. Hasonló: (P. VI. 61/1931.) Grill XXV. 636. ÍP. V. 2328/1932.) MD. XXVI. 127. Csak a túlságosan magas összegű foglaló vagy kötbér mérsékelhető a méltányosság szerint és hogy a méltányos összeg meghatározásában a hitelezőnek nemcsak vagyoni érdekét, ha-