Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

82 Szerződés. hatalmazó perben állása mellett lelhet határozni és csak ily per­ben állapítható meg az állítólagos meghatalmazás ténye is, (298/ 1893.) A gazdasági ingatlanok és ingóknak tűzkár elleni biztosítása a gazdaság vezetésével nem áll oly szoros összefüggésben, hogy annak megtételére a gazdaság vezetésével megbízott gazdatiszt külön meghatalmazás nélkül feljogosítva lenne; ehhez minden­kor a gazdaság haszonélvezőjének külön rendelkezése és meg­hatalmazása szükséges. (2613/1900.) Dt. 3. í. XIX. 130. Abból, hogy valamely szerződésben képviselőül megnevezett egyénnek ebbeli működése az illető haláláig tartónak van je­lezve, nem lehet jogilag arra következtetni, hogy a szerződés ál­tal eltérés létesíttetett attól az általános jogszabálytól, amely szerint a meghatalmazó a meghatalmazottól a megbízást rend­szerint tetszéséhez képest elvonhatja. (9/1902.) Dt. 3. f. XXII. 192. Egy földbirtokos hosszabb útra készülvén, mindenféle ügyé­nek rendezésével, különösen pedig az összes ingatlanain folyta­tott házi vagy bérleti gazdálkodásának vezetésével egy alkalma­zottját bízta meg. Kimondatott, hogy nagyobb mennyiségű ter­mények beszerzése, határiidőügyietek kötése és szokványbúza vétele, melyre nézve a megbízott szerződést kötött, kívül esik a gazdaság vezetése körén és legkevésbbé sem tartozhatott a föld­birtokos alperes ügyeinek rendezéséhez. A megbízott által meg­bízásának túllépésével kötött ilyen szerződés tehát az alperest nem kötelezi. (1322;1902.) Dt. 3. f. XXIII. 87. Oly ügyleti feltétel megállapítása, hogy az eladó a vevőt bizonyos körülmények bekövetkezte folytán érhető kárért kár­talanítani fogja, nem oly jogcselekmény, melyet a vételi ügylet megkötése rendszerint szükségessé tesz. A meghatalmazott által tett ily kikötés tehát az eladóra nézve hatályossá csak akkor lesz, ha arra előzetes meghatalmazást adott, vagy azt utólag jó­váhagyta. (2009/1903.) A társulati szerződésnék arra a részére, hogy a hitelezői csoportnak a fennforgó konkrét esetben érdekei megóvása cél­jából alapszabályszerűen hozott határozatai feltétlenül kötele­zik a védegylet összes tagjait, harmadik személy is hivatkozha­tik, midőn arról van szó, hogy a megjelent tagok által vele kö­tött ügylet a meg nem jelent tagot kötelezi-e. Ily esetben, ami­dőn a meghatalmazás egy társulati szerződésben ennek egyéb intézkedéseit kiegészítő alkatrészeként és meghatározott idő­tartamra volt adva, pusztán a meghatalmazásnak, a társtagi mi­nőség egyébkénti megszűnte nélkül való visszavonhatósága a jog­viszony természete áltál ki van zárva. (70/1904.) Dt. 4. f. I. 264. Jogügyletnek meghatalmazott útján való létesítéséhez hite­lesített meghatalmazás még az esetben sem szükséges, ha a meg­hatalmazás külföldön lett kiállítva. (I, G. 455/1905.) Dt. 4. f. IV. 263.

Next

/
Thumbnails
Contents