Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Képviselet. 81 í. A férj a maga ingatlanhányadával együtt a feleségéét is meghatalmazás nélkül eladta. A kir. Kúria szerint a feleségnek utóbb tett az a nyilatkozata, hogy a jogügylethez hozzájárul, a meghatalmazás és szerződés aláírásának a hiányát nem pótolja, II. A házastársi viszony egymagában a meghatalmazotti minőséget meg nem állapítja. (4587/1925.) I. Oly szerződés, amelyet valaki másnak a nevében a képviseleti jog határainak túllépésével köt, a képviseletre csak annak a jóváhagyásával válik hatályossá. — II. Közömbös, hogy a harmadik személy jóhiszemű volt-e vagy sem. (P. VI. 3105/ 1929.) MD. XXIV. 69., Grill XXIV. 567. 2. Képviselő vétkessége. A különben az alkalmazott hatáskörébe tartozó oly ügyletnek, amelynek megkötésénél az aLkalmazott a vele szerződő másik fél által megvesztegettetett, érvényessége a főnök által sikerrel megtámadható. (Bpesti kir, tábla II. G„ 68/1900.) Dt. 3. f. XIX. 24. A bár megbízása keretében, de rosszhiszeműen eljáró megbízott ezen rosszhiszemű ténykedéséből eredő kötelmekért a harmadikkal szemben, eltekintve a megbízó felelősségétől, a saját személyében is felel és azt a vagyoni hátrányt, amely ezen rosszhiszemű ténykedés következtében a harmadikat éri, utóbbi nemcsak a megbízó, de a megbízott ellen is érvényesítheti, és ez rosszhiszeműsége mellett nem hivatkozhatik a harmadikkal szemben arra, hogy megbízásából járván el, jogviszony csak a megbízóval jött létre. (Bpesti tábla I. G. 427/1903.) Dt. 3. f. XXVII. 30. A kiskorú nem felelős törvényes képviselőjének a szerződés megkötése körüli vétkességéért. (Rp. II. 8105/1915.) MD. X. 141. 3. Képviselő cselekvőképessége. A nem teljeskorúak által meghatalmazotti minőségben megbízójuk részére kötött ügyletek érvényességét a meghatalmazott kiskorúsága nem érinti. (1016/1898.) PHT. 74. A nem teljeskorú is meghatalmazotti minőségben érvényesen eljárhat, illetve jogügyleteket köthet. (1901. április 25. G* 129.) Dt. 3. f. XX. 124. 4. Meghatalmazás, A meghatalmazott az általa ily minőségben létesített ügyletnél nem a maga nevében, hanem a megbízója nevében vállal kötelezettséget, tehát az ily ügyletből származó jogát a másik szerződő fél csak a meghatalmazó ellen indítandó perben érvényesítheti és az ügylet tárgyára kiterjedő hatállyal csak e megSzladits—Fürst: Magánjogi bírói gyakorlat. II. Q