Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

68 Szerződés, per lefolytatásától való félelmében fogadott el a férj kezdeményezésére oly ügyletet, mely életviszonyaira és gazdasági helyzetére nyilván káros, úgy a nő a férjének eme jogellenes magatartásával okozati összefüggésben álló lelki kényszer folytán korlátolt akaratelhatározással elfogadott okiratot megtámadhatja. (III. 734/1924.) MD. XVII. 61. (I.) Az oly ügylet, mellyel az egyik fél a másikkal szemben fennállott bizalmas viszonyát és a másik fél szorult helyzetét kihasználva, a maga számára a másik fél tetemes kárára aránytalan nyereséget és előnyt köt ki, kizsákmányoló ügylet, mely azt a felet, akiinek rovására a kizsákmányolás történt, feljogosítja akár az egész ügylet érvénytelenítésére, akár pedig arra, hogy az indokolatlanul kiikötött aránytalan előny teljesítését megtagadja. (P. VI. 7005/1926.) MD. XXI. 52. Ha a fél a részéről lelki kényszer miatt érvényteleníttetni kért megállapodás értelmében a másik fél részéről neki kikötött vagyoni juttatásokat olyan időben, amikor az általa vitatott lelki kényszer már nem állott fenn, elfogadta és megtámadási keresetét is e teljesítések elfogadásától számított négy esztendő eltelte után adta be: a szerződést utólag jóváhagyottnak kell tekinteni. (P. III. 6074/1926.) MD. XX. 19. Lelki kényszernek csak akkor lehet szerződést érvénytelenítő, avagy kártérítési alapul szolgáló hatása és következménye, ha az egyik fél akaratelhatározására a másik félnek valamely jogellenes magatartása, avagy fenyegetése gyakorolt az akarat szabad elhatározását kizáró lenyűgöző hatást, és e mellett ez a magatartás vagy fenyegetés olyan volt, hogy azt a kényszerített fél el nem háríthatta. — A rábeszélés és kecsegtető igéret, különösen, ha a meggondolásra hosszabb idő állott rendelkezésre, az elhatározás szabadságát ki nem zárják. (P. III. 5244/1931.) MD. XXVI. 84. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki másnak fogyatékos elmetehetségét kihasználva, a másik fél tetemes kárával a maga részére aránytalan nyereséget szerez. (P. V. 1950/1931.) MD. XXV. 61. I. Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnák megszorult helyzetét kihasználva, a maga részére a másik fél tetemes kárával aránytalan nyereséget szerez. II. Abból a körülményből, hogy az ügyletkötő fél ellen árverést foganatosítottak és azon a lakása berendezéséhez tartozó ingóit is eladták, alaposan lehet arra következtetni, hogy az árverésen megvett áruk visszavásárlásánál szorult helyzetben volt. (P, V. 6692/1930.) MD. XXVI. 32. Lelki kényszernek csak akkor lehet szerződést érvénytelenítő, avagy kártérítési alapul szolgáló hatása és következménye, ha az egyik fél akartelhatározására a másik félnek valamely jogellenes magatartása, avagy fenyegetése gyakorolt az akarat szabad elhatározását kizáró lenyűgöző hatást, és e mellett ez a magatartás vagy fenyegetés olyan volt, hogy azt a kényszerített