Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. fél el nem háríthatta. — A rábeszélés és kecsegtető ígéret, külö­nösen, ha a meggondolásra hosszabb idő állott rendelkezésre, az elhatározás szabadságát ki nem zárják. (P. III. 5244/1931.) MD XXVI. 84. 6. Kényszer, fenyegetés. Az ú. n. lelki kényszert 1. az előző pontban. aj Fogalom. A megfélemlítés tényét a megfélemlítettnek kell bizonyí­tania. (P, VI. 3651/1906.) MD. I. 217. Az ügyletkötő fél személyére közvetlenül fenyegető veszélyt nem tartalmazó kijelentés — így pl. a gyermeki jó érzést az anyagi bajokkal küzdő apa iránt felkelteni iparkodó reábeszé­lés — az ügylet érvénytelenítésére alkalmas kényszernek nem minősíthető. (3513/1921.) Jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről, ha arról a második fél tudott: megtámadási ok. (P. V. 4299/1921.) MD. XV. 57. Ugyanígy: (P. III. 6511/1925.) MD. XIX. 103. A jogügylet megtámadására alapul szolgáló kényszernek oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény nyújtotta védelem teljesen ki lett légyen zárva. (P. V. 508/1922.) MD. XVI. 2. (II.). Harmadik részéről gyakorolt jogellenes fenyegetés alapján megtámadható a szerződés, ha a másik szerződő fél a fenyege­tésről tudott. (6511/1925.) MD,. XIX. 103. Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennfor­gására bármely fél sikerrel csak úgy hivatkozbatik, ha kimu­tatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenye­getés oly természetű és közvetlen hatályú volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő s hogy a fenyegetőnek ahhoz, amit a fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalában nincs s hogy így mind a cél, mind az eszköz jog­talan. (7526/1925.) A magyar jogban elfogadott szabály szerint valamely ügy­let érvényessége kényszer címén csak akkor támadható meg, ha az ügylet megkötése a másik fél olyan közvetlen és veszélyes fenyegetésének hatása alatt, avagy a másik félnek valamely har­madik személy részéről bekövetkezett ily fenyegetésnek hatása alatt, avagy a másik félnek valamely harmadik személy részéről bekövetkezett ily fenyegetésnek ismerete és annak kihasználása mellett történt, amely fenyegetésben rejlő hátrányok az ügylet­kötő testi épségét, avagy egész gazdasági létét kockáztatják és amely fenyegetésben foglalt támadás a rendes törvényes eszkö­zök igénybevételével el nem hárítható. (7770/1925.) J. H. I. 487. Valamely ügylet érvényének megtámadására jogos alapot adó kényszerről csak ott lehet szó, ahol a jogtalan fenyegetés

Next

/
Thumbnails
Contents