Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

58 Szerződés. B. A szerződési akarat hiányai. 1. Az ügyleti akarat hiánya általában. Ha a ikomoly szándék és elhatározás, vagyis a szerződési akarat hiányzik, ügylet létre nem jön; de olyan bírói gyakorlat, hogy súlyos betegnél ez az akarat feltétlenül hiányzónak tekintessék, nincs és nem is lehet, mert az akarat komoly volta, mint ténykérdés, minden egyes esetben külön megállapításnak tárgya, (I. G. 556/1901.) Dt. 3. f. XXII. 2. A jogügyleti nyilatkozatoknak és az ilyeneket tartalmazó, okiratok aláírásának a jelentőségével tisztában levő egyén a jognyilatkozatát nem támadhatja meg sikerrel azon az alapon, hogy az okiratot, amelyről tudnia kellett, hogy j ognyilatkozatot tartalmaz, olvasatlanul írta alá. (P, II, 7549/1929.) JH. VI. 66. 2. Nem komolyan tett szerződési nyilatkozat. Kétoldalú szerződés megkötéséhez a felek akaratának kellő megértés után egymás közt egyező, nyugodt és határozott megállapítása s minden, a szerződés lényegét érintő pontra nézve világos és végleges megegyezése szükséges; ahhoz tehát valamely pillanatnyi elszólás vagy az első meglepetésben tett, de nyomban visszavont kijelentés egymagában elégséges nem lehet. (P, I. 3549/1913.) MD. VIII. 185. 3. Tévedés. a) Menthetőség. A tévedés mentségül sikerrel csak akkor hozható fel, ha az menthető volt. (573/1905.) Saját gondatlanságból való tévedés nem ők a jogügylet hatálytalanítására (1767/1900.), ehhez a másik fél megtévesztő vagy tévedésben tartó ténykedése kell. (21/1900.) Habár a tévedés önmagában nem mindig szolgálhat jogalapul a jogügylet hatálytalanítására, a fenforgó esetben azonban nyilvánvaló, hogy felperest igazolt tévedése tekintetében saját gondatlansága nem terheli s így a tévedés alapján a jogügylet hatálytalanítandó. (1767/1900.) A vasúti alkalmazott rövid időre a bekövetkezett baleset után csekély összegű kártérítés fejében lemondott a vasút ellen a balesetből kifolyólag támaszható minden igényéről. Minthogy a nyugta kiállítása idejében még szolgálatban volt, fizetést is élvezett, az orvosi bizonyítványok szerint teljes felgyógyulása rövid időn belül várható volt s csak a nyugta kiállítása után állapíttatott meg, hogy a baleset állandó gyógykezelést igénylő oly súlyos betegséget okozott, amelynek következtében nyugdíjaztatott is, ő a joglemondás érvényét menthető tévedés okából meg-