Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. támadhatja s a balesetből kifolyólag szenvedett kárának teljes megtérítését követelheti. (2425/1905.) Dt. 4. f. II. 150. Tévedés miatt az öröklésről való lemondást az ellenérték csekélysége miatt nem támadhatja meg a lemondó fél, ki az örököhagyó vagyoni viszonyai felől tájékozódhatott. (P. I. 3105/ 1910.) MD. VIII. 156. A saját hibájából tévedő fél a jóhiszemű ellenféllel szemben az ügyletet me gtámadni nem jogosult. (P. V. 3552/1913.) MD. VIII. 108. Nem érvényesíthető oly tény nem ismerése, melyről az illető félnék a mindenkitől elvárható gondosság mellett tudomást kellett volna szereznie. (P. V. 2025/1917.) MD. XI. 184. Az Írásbeli tartozáselismerés menthető tévedés alapján megtámadható. (P. VII. 5945/926.) Grill XXI. 669. b) Lényegesség. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit. a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnék, avagy erre indító okul szolgált elhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik: s a nemteljesítés okából kártérítésre, illetve elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. (145/1898.) A vétel tárgyául szolgáló hegedűnél a készítő mester neve úgy az ügylet létrejötténél, mint a vételár meghatározásánál olyan lényeges tulajdonságot képez, amelyre nézve a vevőnek az eladó által történt megtévesztése, érvénytelenítési okul szolgál. — Habár az eladó a vételi ügylet megkötésékor kiállított nyilatkozatban nem vállalt felelősséget a hegedű származásáért, az eladó felelőssége ez irányban mégis megállapíttatott azon okból, mert az alkudozás folyamán az eladó a hegedűt mint egy bizonyos híres hegedükószítő alkotását dicsérte. (1900. szept. 20. 1429.) Dt. 3. f, XIX. 61. Aki szerződéses nyilatkozatának megtételénél lényeges és menthető tévedésben volt, megtámadhatja, ha a másik felet ebbeli szándékáról a tévedés felismerése után haladéktalanul értesíti. (P. IV. 5696/927.) Grill XXI. 668. c) Felismerhetőség. Ha az egyik fél a másik szerződő félnek az ügyletkötésre nézve fennforgó lényeges tévedése tudatában köti meg a szerződést, anélkül, hogy a tévedésben forgó ügyletfelet a tévedés mibenlétéről felvilágosítaná: az a fél, ki az ügylet megkötésénél lényeges és menthető tévedésben volt, a jogügylet hatálytalanítását követelheti (4140/1918.)