Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. ügyleteknél pedík közömbös, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték-e meg. (P. V, 2002/1926.) PHT. 758. A m. kir. Kúria álláspontja az, hogy abban az esetben, ha valaki közeli rokonának terhes szolgálatot teljesít s érdekében kiadásokat tesz, mindez — pusztán a rokonsági kapcsolat okából — visszatérítés kötelezettsége nélkül eszközöltnek nem vélelmezhető, hanem mindenkor az eset körülményei szerint kell elbírálni azt, hogy a közelrokonok között a teljesítés visszatérítés feltétele mellett történt-e vagy sem? (P. VI. 3163/1928.) MD. XXIII. 55. A tartás ingyenességének vélelme csak olyan személyeik között áll fenn, kiknek egyikét a másiknak eltartására jogszabály kötelezi. (C. 1929. okt. 23. P. III. 7915/1928.) MD. XXIII. 21. I. Bár a gyermeknek és családjának a szülői gazdaságban kifejtett munkálkodása az anyagi jog értelmében külön kikötés nélkül ingyenesnek tekintendő, ez nem zárja ki az ajándéknak nevezett juttatás visszterhessé minősítését, ha a juttatás a kifejtett munkálkodásra tekintettel történt és ezt a felek a szerződésben ki is fejezték. — II, A közös háztartásban a vagyon jövedelmét közösen élvező rokonok között a közönséges fogyasztásra átengedett állatok értéke a vagyon együttesen élvezett jövedelmével kiegyenlítettnek tekintendő. (C. 1929. okt. 23. P. III. 7944/1928.) MD. XXIII. 1. Az ügylet ingyenessége szempontjából az a kérdés, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymásnak megfelelő-e, az ügyletkötés idején fennállott érték alapján bírálandó el. (C. 1931. márc. 6. P. V. 1152/1929.) MD. XXIV. 132, Az a szerződés, amellyel a szülők vagyonukat egyik gyermekükre és annak házastársára ruházták át, a kötelesrészre jogosult többi gyermekkel szemben ingyenesnek vélelmezendő, éspedig akkor is, ha az örökhagyók az átruházásról szóló okiratban kijelentették, ho^y ellenértéköt kaptak gyermeküktől, (P. I. 6084/1929.) MD. XXV. 34. Az a vélelem, hogy az egyenes ágon rokonok között végbe ment juttatások ingyenesek. (P. III. 4892/1930.) MD„ XXV. 73. A törvényes tartásra kötelezettek körén túl a tartás ingyenességének vélelme nem áll fenn. (P. III. 6998/1930.) MD,. XXV. 4. Közeli rokonok (férj és feleség) közti vagyonátruházás ingyenessége csak harmadik személlyel szemben vélelmezendő. (P. III. 8202 1930.) MD. XXV. 12. Arról, aki a rokonának varfy házastársával együtt a házastársa rokonának háztartásában lakást és ellátást élvez, az ellenkezőre utaló körülmények hiányában azt kell vélelmezni, hogy a háztartás ifeje számára annak a háztartásában vagy gazdaságában végzett munkájáért az élvezett lakáson és ellátáson felül más ellenszolgáltatást nem igénvei. (P. II 8416/1930.) MD. XXV. 62. " ' ]