Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. Jogszabály az, hogyha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fenn nem állható megállapodásokra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabályozó, és a korábbi ellenkező megállapodások hatályukat vesztik. (I. G. 583/1901.) Dt. 3. f. XXII. 123. Az a jogszabály, hogy valamely írott szerződéssel egyidejűleg létrejött és az abban foglalt megállapodásokkal ellenkező szóbeli megállapodásnak nincs kötelező joghatálya, csakis tényleg létrejött szerződést vagy legalább joghatályos ajánlatot feltételez. (Bpesti kir. tábla II. G. 54/1903.) Dt. 3. f. XXV. 64. Ha valaki takarékpénztárban betétet helyez el, külön megállapodás nélkül az illető pénzintézetnél szokásos, vagy alapszabályszerűen megállapított feltételek irányadók a betét elhelyezésére, kivételére és kamatoztatására, mert a betevő a feltételeket ismerve vagy azokban bízva, megnyugszik abban, hogy azok az ő betéteire is alkalmaztassanak. (1160/1904.) Dt. 4. f. I, 100. A szerződési akarat a feleknek ügyleten kívüli tényeiből «s szerződésen kívüli nyilatkozataiból is következtethető. (P. I. 1724/1918.) MD. XII. 196. ,,A fennforgó összes körülményekből": (P. V. 331'/1917.) MD. XI. 202. Ugyanígy: (G. 109/1913.) MD. VII. 184. A jelzálogilag biztosított adósság külön kikötés nélkül is átszáll az új tulajdonosra, következőleg annak a kikötésnek, hogy alperes, mint vevő, a megvett birtokot terhelő jelzálogkölcsönöket teljes összegében átveszi, — nem tulajdonítható az az értelem, mintha az alperes eme kölcsönökért csak mint dologi adós kívánt volna felelősséget vállalni, mert ebben az esetben a külön tett átvállalásí nyilatkozatnak célja nem volna, hanem a kikötés csak akként értelmezhető, hogy alperes a kölcsönökért személyes kötelezettséget kívánt vállalni, aminek a joghatálya viszont az, hogy az eredeti adós az átruházott adósság tekintetében az új tulajdonossal szemben minden személyi és dologi felelősség alól felszabadul. (5761/1922.) MT. V. 10. 6. Homályos nyilatkozatok. Ha alperes valamely adós tartozását az adós helyett felperes részére „rendezni" igérte: az igért rendezés alatt e szónak az üzleti viszonyokban elfogadott közönséges jelentésénél fogva, a fizetés vagy máskénti teljes kiegyenlítés elvállalása értendő. (4241/1883.) A kétes szerződés úgy értelmezendő, hogy ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen. (795/1890.) A szerződés homályos kijelentései nem értelmezhetők annak előnyére, aki azokat használta. (63/1896.) A homályos szerződések értelmezésénél az a jogszabály,