Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

54 Szerződés. hogy elsősorban a szóknak egymással összefüggésben közönséges értelme veendő figyelembe és ebből állapítandó meg a szerződő felek akarata, ha csak nem bizonyíttatik, hogy a szerződő felek valamely szónak a közönségestől eltérő értelmet tulajdonítottak és a szerződésértelmezés egyéb szabályai csak akkor jöhetnek alkalmazásba, ha a grammatikai értelmezésnek fenti szabálya eredményre nem vezet. (11/1900.) A homályos és ennélfogva értelmezést igénylő kifejezés kétoldalú szerződésnél az ellen magyarázandó, aki a homályos kifejezést használta. Kétség esetén azt kell a felek akaratának tartani, ami tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelel. (2951/1921.) A szerződési okirat tartalma netáni homályosságának eloszlatása és felderítése annak a félnek áll érdekében, következésképpen annak áll kötelességében, aki abból jogokat kíván származtatni. Ha tehát a fél elmulasztotta a szerződés céljának meg nem felelő levél helyett megfelelő levél adását kívánni, ennek következményeit viselni tartozik (P. V. 6847/1927.) MD. XXII. 94. 7. Értelmezés a körülmények és a méltányosság alapján. A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy oly valami tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennék a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe, sőt inkább az állandó bírói gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés céljára, a szerződésből keletkezett mellék-tényék és körülményekre is és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészt a felek egyike vagy másika a méltánvtalan zaklatástól megóvássék. (50/1897.) Az országos színészegyesület alapszabályainak ama rendelkezéséből, amellyel a színtársulati igazgatók kötelességévé teszi a tagok nyugdíj intézeti járulékainak a levonását és az intézet pénztárába beszolgáltatását, nyilvánvaló, hogy amennyiben az igazgató ezt a kötelességét nem teljesíti, a tagok járulékainak a befizetéséért személyesen felelős. (3690/1902.) Dt, 3. L XXV. 29. í Két község közös iskolát tartott fenn, később azonban az egyik községben állami iskola létesíttetett, amelynek fenntartásához ezen község pótadóval járult hozzá; kimondatott, hogy egymaga ez a tény nem szünteti meg az ezen községre eső évi járandóságok fizetésének kötelezettségét s a község az általa el-