Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya^ zése útján volt megállapítható, következésképen fizetési kötelezettségére nézve menthető tévedésben lehetett, annálfogva azzal, hogy a vitássá vált kérdésnek per útján való eldöntése előtt fizetést nem teljesített, nem követett el oly jogi beszámítás alá vonható mulasztást, ami a szerződésben meghatározott jogkövetkezményt, a szerződés felbontását maga után vonhatná. (G. 529/1902.) Dt. 3. f. XXIX. 66. A jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk és jogi természetük szerint íninősítendők és bírálandók el. (7497/1902.) A közhasználatban, minden vallási szempontra való közelebbi vonatkozás nélkül előforduló ama szólásmódoknak, melyek az Isten segítségére mint feltételre való hivatkozással tett Ígéretet tartalmaznak, a közfelfogás, de az esetek többségében a joggyakorlat is, azt az értelmet tulajdonítja, hogy az ígéret, ha az annak megtételekor szem előtt tartott események menete oly kedvező lesz, hogy ahhoz képest az igéret teljesíthető, akkor az teljesíttetni is fog; és mert az említett szólásmód használata mellett tett fizetési ígérettől, mely lényegileg az anyagi helyzet javulásában meghatározott feltételt foglal magában, a jogi hatályt megtagadni arra való utalással, hogy a feltétel határozatlan és nem komoly, annálfogva nem lehet, mivel az anyagi helyzet javulása tárgyi ismérvek alapján kideríthető, tehát a feltétel beállása megállapítható és mivel a kereskedelmi élet számtalan példáját nyújtja a kedvezőtlen vagyoni helyzet nagyfokú javulásának, ennek az eshetőségnek a kötelezettség feltételéül való kikötése tehát a komolyság hiányában szenvedőnek nem tekinthető. (Bp. T. 225/1907.) Ha a szerződési cél elérésére a szerződés alkalmatlan módot állapított meg, az a fél, aki a szerződésben biztosított előnyben tényleg részesült, a célnak megfelelő teljesítésre köteles. (P. VI. 1133/1910.) MD. IV. 170. A szerződésnek mindig azt az értelmet kell tulajdonítani, amit neki az élet felfogása a fenforgó körülmények józan méltatása mellett tulajdonít. (P. II. 9943/1915.) MD. X. 21. A szerződés alapján egyik fél sem kötelezhető olyan teljesítésre, amelyet az ezt megakadályozó körülmények bekövetkezése esetére nyilvánvalólag nem akart vállalni. (5508 1917.) MD. XIÍ. 85. A felek valódi szerződési akarata nemcsak a szerződési okiratból, vagy a szerződéskötés ügyleti tanúinak a vallomásaiból, hanem a szerződő feleknek a szerződésen kívüli tényeiből és a szerződésen kívül tett nvílatkozataiból is következtethető. (C. 1724/1918.) Szerződés értelmezésének szüksége csak akkor forog fenn, ha annak szövege kétséges, többfélekép magyarázható s így az ilyenre reá szorul. A szerződés elsősorban nyelvtanilag magyarázandó s a szerződő felek akaratát csak akkor kell kutatni, Szladits—Fűrst: Magánjogi bírói gyakorlat. II. A