Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

32 Szerződés. tartást ós házasságon kívüli viszonyt kezdett, a fia osztályrészéül adta. A kötelezvénynek ez a jogalapja a közerkölcsiséggel és a törvény által szabályozott házass. jogrenddel ellentétben állván, abból bírói úton érvényesíthető követelési jog nem származik, (207/1905.) Az a megállapodás, amely a fiú atyja és a nő közt az iránt jött létre, hogy ez fiának ágyasa legyen, s hogy az eme viszonyból származott törvénytelen gyemnek eltartására magát az esetre kötelezi, ha fia elhalna, a jó erkölcsökbe ütközvén, abból bírói úton érvényesíthető jogok vagy kötelezettségek nem származtathatnak. (I. G. 570/1905.) Dt. 4. f. II. 8. Férfinak és nőnek házasságon kívül együttélése magánjogi igényeik bírói úton érvényesítésének nem lehet jogalapja. (P„ II, 644/1905.) MD. II. 28. A férfi azon nőnek, akivel szerelmi viszonyt folytatott, nagyobb járadékot kötelezett; tekintettel arra, hogy a férfi a nővel oly viszonyban, amelyből a nővel szemben kötelezve lenne, nem volt; a bíróság megállapította, hogy a kötelezettség vállalásának alapja a szerelmi viszony volt, amelyből pedig, mint a jó erkölcsökbe ütközőből, bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származhat. (P. VII. 2284/1905.) Dt. 4. f. VI. 139. Az a körülmény, hogy felperes vadházasságban él, nem elégséges ugyan annak megállapítására, hogy köztudomásúlag ledér életet folytat, mert a vadházasság erkölcstelen volta dacára még nem enged következtetést a feslettséggel azonos értelmű ledérség fenjforgására, mindamellett az a feleség, ki férjétől különválva, férjének életbenléte alatt más férfivel vadházasságban él, ebbeli magatartása miatt nyugbérre igényt nem tarthat. (7057/ 1906.) Nem a fennállott viszony folytatására vagy előmozdítására, hanem annak megszűntetésére s a jó erkölcsöknek megfelelő élet megkezdése céljából vagyoni előny adása vagy igérése a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tökinthető. (1709 1909.) Gr. II. 231. Bírói figyelembe nem vehető az az alperesi védekezés, hogy köztük bizalmas szerelmi viszony volt, mert ha ez való volna is, ez a felperesnek a díjazására vonatkozó igényét ki nem zárná, amennyiben a felperesnek díjazásra való igénye nem ebből a szerelmi viszonyból, hanem a házvezetés körül tényleg kifejtett tevékenységéből ered. (1955/1909.) Gr. II. 229. Az ágyassági viszony folytatása ellenértéke gyanánt tett ígéret, mint erkölcstelen irányú, a bíróság előtt érvényesíthető kötelmi viszonyt nem létesít. (2032 1909.) Gr. II. 230. Nem ok a halálesetre szóló szerződés érvénytelenségére az a körülmény, hogy a felek között ágyassági viszony áll fenn. (P. I. 2546/1910.) MD. IV. 217. Házassági köteléken kívül folytatott benső szerelmi viszony s az ennék fentartása céljából teljesített tartás jutalmazásául igért pénzösszeg sem az ígéret tevőjével, sem annak örököseivel szemben bírói úton nem érvényesíthető. (5394/1910.) Gr. II. 142.