Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

A szerződések tárgya. 31 köző szerződés önmagában semmis lévén, abból jogok és kötelezettségek nem keletkezhetnek. (P. III. 365/1927.) Grill XXI. 654. A házasság felbontására irányuló megállapodás a jóerkölcsökbe ütközik. (P. III. 88/1932.) MD. XXV. 97. kJ Házasságon kívüli nemi viszony. Nem illeti meg felperest semmiféle kártalanítás az alperes részéről állítólag tett házassági és tartási Ígéretek meg nem tartásából, mert felperes azidőben férjes nő lévén, ily Ígéretek a házasság tartama alatt jogosan és kötelezőiéig nem is tétethetnek és így az ilyen ígéretek meg nem tartásából jogok az ígéretet tevő ellenében nem érvényesíthetők. (1968/1886.) Erkölcstelen viszony további folytatása és palástolása céljából létrejött megállapodás bíróság előtt érvényesíthető kereset alapjául nem szolgálhat. (1162/1888.) Oly szerződés alapján nem lehet keresetet indítani, amely férfi és nő között lényegileg véve házasságon kívül együttélés iránt köttetett. (Bp. 6090/1888.) A szerződés nem valiamely lakás vagy ház, hanem nyilván egy bordélyüzletnek a kibérlésére vonatkozik. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsbe ütköző, érvényes jogügyletek tárgyát nem képezheti s az ily jogügyletekből nem származik bíróság előtt érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönkövetelések kereset tárgyává nem tehetők. (655/ 1892.) A megegyezés nem a felek közt korábban fennállott viszony folytatása vagy előmozdítására, hanem ellenkezőleg a viszony megszűntetésére és arra irányult, hogy a felperes kiskorú leányának kárpótlás nyujtaissék a korábban folytatott, de már végleg megszüntetett házasságon kívüli viszonyból eredő hátrányos következményekért; ilynemű megállapodás pedig a közerkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető. (Bp. T. 28/1896.) Az ágyassági viszony létesülésére vonatkozó megállapodás a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütközvén, az ilyen megállapodásból bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származik. (I. G. 592/1903.) Dt. 3, f. XXIV. 57, A turpis causa kifogása érvényesíthető a bordélyházi berendezésért és az üzlet átruházásáért adott fedezeti váltó ellenében. (1539 1904.) A kifejezetten gazdaasszonyi minőségben tett szolgálatok utólagos jutalmazását képező átruházás érvénye azon az alapon, hogy az asszony és a gazda közt ágyassági viszony állott fenn, meg nem támadható. (2823/1904.) Dt. 4. f. II. 121. A kötelezvényben megállapított összeg, annak szövege ellenére nem származik kölcsönből, hanem felperes az összeget akkor, amikor a kiskorú fia az alperes kiskorú leányával közös ház-