Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

30 Szerződés. zassági életközösség tényleg már megszakadt és azok közt váló­per van folyamatban. (246/1908.) Gr. II. 165. Az a kötelezettség, hogy a férj a házasság jogerős felbon­tása után legfeljebb két hónap alatt a zsidó vallás szerint meg­kívánt válólevelet felszólításra kiszolgáltatni tartozik, mint tisz­tán erkölcsi kötelesség, bírói úton ki nem kényszeríthető. (P. 1390/1911.) PHT. 71., MD. V. 133. Bármely teljesítésnek a házasság meg nem kötése esetére történt kikötése az 1894. évi XXXI. t.-c. 2. §-a szerint semmis lévén, ennek szükségképpeni folyománya az is, hogy a törvény által meg nem engedett biztosítékként már át is vett ingatlant az ezt kikötő jegyes ilyen címen meg nem tarthatja. A teljesítés tárgyának visszaadására irányuló kereset a jó erkölcsökbe ütkö­zőnek nem tékinthető, mert az ügylet törvényes házasság létesíté­sét célozza; erkölcstelenség csak azon fél részéről forog fenn, aki a házasságkötési akarat szabadságát védő törvényes tilalom elle­nére ragaszkodik a kikötött jogtalan vagyoni előnyhöz. Az 1894: XXXI. t.-c. 2. §-ára alapított keresetre ugyanezen törvény 5. §-ában megállapított kivételes elévülési szabály (egy év) alkal­mazást nem nyerhet. (9184/1913.) Gr,. XVI. 741. Oly megállapodás, mely szerint valamelyik házasíéi arra kö­telezi magát, hogy a másik házasfél által megindítandó házassági per befejezése ellen bizonyos jogvesztés terhe alatt akadályokat gördíteni nem fog, az efkölcsi fogalmakba ütközvén, joghatályos­nak el nem ismerhető. (157/1914.) Gr. XVI. 727 I. A törvényes házasságban élő nőnek tett házassági igéret a jó erkölcsökbe ütközik s így abból kötelezettség egyáltalán nem keletkezik. — II. Az egyoldalúan tett — tehát jegyesi viszonyt meg nem állapító — házassági igéret teljesítésének az elmulasz­tása kártérítési kötelezettséget nem von maga után. (845/1914.) Gr. XVI. 728, A házassági életközösséget kölcsönös megegyezéssel meg­szüntető megállapodás a házasság jogintézményébe ütközik s így érvénytelen, mert a házasságnak célja a házassági életközös­ségnek a házastársak által való folytatása; pusztán az érvény­telen megállapodás nem szolgálhat akadályul a tekintetben, hogy a házasfél a házassági életközösség visszaállítását bírói úton szor­galmazza. (989/1914.) Gr. XVI. 726. Házasság felbontására irányuló megegyezés bírói oltalomra nem méltó s így közjegyzői okiratba sem foglalható. (Rp. III. 6754/1916.) MD. XI. 65. Házasság közvetítése után díj bírói úton nem követelhető, még akkor sem, ha a közvetítőnek erre vonatkozó iparigazol­ványa is van. (P. VII. 8175/1926.) Grill XXI. 653. A jóerkölcsökbe ütközik annak az eljárása, aki házasság­ban lévő házastárssal — ennek ismerete mellett — jegyesi vi­szonyt létesít s mint ilyen, a polgári törvény kivételes rendelke­zése alá tartozó formában jogügyletet köt. A jóerkölcsökbe üt-

Next

/
Thumbnails
Contents