Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

27 ne foglalkozzék, valamennyi magánérdeket jogellenesen nem sértheti és a közérdek lényeges hátrányára nem vezethet; következésképpen nincs jogi akadálya annak, hogy az ilyen kikötés biztosítására szolgáló kötbér bíróság előtt érvényesíttessék. (514/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 39. Az a kikötés, hogy a korcsma eladója a szerződésben meghatározott kötbér megfizetésére kötelezte magát arra az esetre, ha az említett okiratban megjelölt kerületben és időtartamban a saját neve alatt korcsmát vagy ítalmérő üzletet nyitna, sem a jó erkölcsbe, sem a tételes törvénybe nem ütközik: és az iparszabadság közérdekét sértő megszorításnak nem tekinthető. (819/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 81. Aki mással abban állapodik meg, hogy versenytől tartózkodik, az nem fejt ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ily kikötés, ha nincs is nyilvános árverésről szó, erkölcstelen és abból bíróilag megítélhető követelés nem származik. (905/1903.) Dt. 4. f. II. 25. Oly versenytilalom, hogy a megvett ingatlan területén vendéglő vagy kocsma nem létesíthető, tiltó jogszábálvba nem ütközik. (P. II. 2857/1910.) MD. IV. 209. Nem ütközik a jó erkölcsökbe az oly kötbérkikötés, melynek bár célja az, hogy a jogosultat a feltételesen kötelezettnek meghatározott város területén kifejthető üzleti versenyétől megszabadítsa, de a kötelezett boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen meg nem nehezíti. (Rp. VIII. 5162/1915.) MD. X. 40.. h) Kartel. A kereset alapjául szolgáló A. a. szerződés arra van irányozva, hogy az azt aláírt géptulajdonosok cséplőgépeiknek használatát a gazdaközönség részére csak bizonyos korlátozó feltételek mellett engedjék át. Minthogy pedig az abban foglalt feltételek a gazdaközönség érdekeit biztosító szabad versenyt kizárják; minthogy továbbá az érintett szerződés a gazdaközönség megkárosítására irányul s ekként az nemcsak az ipar szabad gyakorlására, de egyszersmind az erkölcsi fogalmakba is ütközik: ennélfogva az érintett szerződés a bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. (8377/1893.) Feleknek azok a kikötései, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésben olyan kereskedelmi cikkeket tartani és illetőleg elárusítani, mint a minőiket a másik tart és elárusít, nem tekinthetők semmiseknek és érvényteleneknek, mert a kikötések a szerződő feleknek üzleti érdekeit védelmezik egymással szemben, tehát érvényes szerződés tárgyát képezhetik s nem a szabad verseny korlátozására, sem a vevőközönség károsodására irányuló kikötéseknek nem minősíthetők. (6630 1898.) Az iparosok szabad ipar gyakorlási jogukat nem korlátozhatják a közérdek lényeges hátrányára. — A sütőmesterek a.