Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

28 Szerződés. sütemény megdrágítására irányuló kartell-szerződést kötöttek. Ezen szerződés, mely által egy elsőrendű szükségletet kielégítő élelmicikk ára feljebb emeltetett, nyilvánvalóan a fogyasztó közönség megkárosítását célozza, s mint ilyen, a közérdek lényeges hátrányára vezet, s ebből következően a közérdekbe ütközik, ennélfogva ezen ügyletből keletkezett kereseti váltón alapuló követelés bírói oltalomban nem részesülhet. (1476/1903.) Dt. 3. f. XXVII. 86. Törvénykezési gyakorlatunk az olyan megállapodást, mely szerint két vagy több személy avégből egyesül, hogy közös eljárással valamely, az ipari és kereskedelmi forgalomnak tárgyát képező árunak, vagy ezek előállításához szükséges terményeknek ós illetve nyersanyagoknak, s általában a közfogyasztás alá eső valamely árunak a kereslet és kínálat törvényei szerint kialakuló rendes forgalmi árát lenyomja, akár azoknak beszerezhetését drágábbá tegye, a közönség érdekét biztosító szabad verseny korlátozására és a fogyasztóközönség megkárosítására irányuló célzatánál fogva a jó erkölcsökbe és illetve a közrendbe ütközőnek tekinti, s az ilyen megállapodásból származott igényeket a bírói oltalomból egyáltalán 'kirekeszti. (666/1904.) Dt. 4. f. III. 197. ij Megbízási viszony. L. az Egyes szerződések címe alatt a Megbízás fejezetében közölteket. Az, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében tudatosan ennek hátrányára ügyletet létesít és ez iránt a vele szerződő fél egyetért, egyenesen a jó erkölcsökbe ütközik és mint ilyen, bírói oltalomban nem részesíthető. Az ily ügylet a meghatalmazó ellen jogok és kötelezettségek jogszerű alapjának nem tekinthető ós ez alapon a meghatalmazó részéről hatályában sikerrel megtámadható. (G. 590/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 128. A megbízott által a megbízatás tárgyára vonatkozólag harmadik személytől jutalom kikötése a közerkölcsökbe ütközik. (F. VII. 54/1920.) MD. XIV. 17. Ugyanígy (Rp. VII. 2018/1915. X. 5.) MD. IX. 307. A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, — amint ezt a m. kir. Kúria a Polgárjogi Határozatok 150. száma alatt felvett 293/1906. számú elvi jelentőségű határozatában1) is kimondotta, — hogy az, aki más ügyének az ellátására vállalkozik, attól a harmadik, kivel a megbízásából kifolyóan a megbízó érdekében ügyletet kíván létesíteni, a maga részére jutalmat, vagy egyéb előnyt megbízój'ának tudta és hozzájárulása nélkül ki nem köthet és amennyiben ezt mégis megteszi, ez a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik, tehát az erre vonatkozóan kötött szerző*) L. az I. kötet 56. oldalán.