Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

22 Szerződés. az útépítés jövedelméből részesül és ezért biztosítja mindazokat az előnyöket, melyek személyes ismeretsége révén ,.legális úton" elérhetők. (P. VII. 1295/1929.) Grill XXII. 737. c) összeférhetetlenség. Nem engedhető meg, hogy a községi jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzeteit teremtsen, amely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért azt az ügyletet, amellyel a jegyző harmadik személytől díjazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a bíróság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. (559/1909.) Gr. II. 240/41. Nem ütközik jó erkölcsökbe, ha községi jegyző a községi lakosoknak harmadik személlyel kötendő szerződéseinek a községbeli szerződő felek előtt való felolvasásáért, telekkönyvi bekebelezések kieszközléséért, az ehhez szükséges adatok beszerzéséért a harmadik személlyel szemben díjazást köt ki. (1186/ 1910.) Gr. XIII. 345. Nem ütközik a jó erkölcsökbe az az ügylet, mellyel a községi jegyző a községi lakosoknak harmadik személyekkel kötendő szerződéseinél való eljárásaiért utóbbiaktól díjazást köt ki. (P. IV. 4186/1910.) MB. V. 42. Az ügyvédre nézve a kölcsön kieszközlése és az ezért járó díj kikötése, amennyiben azzal csupán egyes esetekben és nem üzletszerűleg foglalkozik, az ügyvédi rendtartás értelmében tiltott cselekményt nem képez. (C. 771/1911.) Gr. XIV. 266., MD. VI. 83. Ingatlanközvetítés stb. telekkönywezető által tiltott cselekmény, melyért díjazás nem követelhető. (P. III. 2235/1911.) MD. VI. 42. Az ügyvéd a megbízói ellenfelének ellentétes érdekei előmozdítására nem vállalkozhatik, ezért megbízói tudta és beleegyezése nélkül a maga részére díjat ki nem köthet, sem ily felajánlott jutalmat el nem fogadhat. (4979/1911.) Gr. XIV. 267. Ha a közjegyző a hagyaték végleges lebonyolításáért jutalomdíjat kötött ki magának: az az újabb megállapodása, hogy a hagyaték véglebonyolítása előtt ismeretessé vált hagyatéki vagyonrész kipuhatolásáért annak felét köti ki maga részére, nemcsak az 1874: XXXV. t.-c. 4. és 199. §-ának rendelkezéseibe ütközik és mint ilyen tilos és érvénytelen, hanem az az alperes hivatali állásának a tisztességét is érinti és mint ilyen, az erkölcsi törvényeket is sérti. (P, I. 4324/1912.) MD. VI. 61. Nem ütközik a jó erkölcsökbe magasabb állású közigazgatási tisztviselőnek az a ténykedése, mellyel erdő faállományának eladására vonatkozó közvetítői megbízást díjazás kikötése mellett fogadott el. (P. VIII. 3610/1917.) MD. XI. 232.