Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

10 Szerződés. Nincs olyan jogszabály, amelynél fogva az okiratban előforduló törlések, beszúrások és javítások miatt az okirat nem létezőnek s következőleg az írásba foglaláshoz, mint érvényességi kellékhez kötött ügylet az okirat említett hibái miatt érvénytelennek volna tekintendő. (P. I. 2440/1926.) Grill XXÍ. 646. B. Törvényi alakszerűségek. 1. Általában. A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyilvánítással szabadon alapíthatnak meg jogviszonyokat. (142/1896.) Törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a lemondás tkvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nem kívánnak és éppen úgy, mint bármely más szerződés, akár írásban akár szóval érvényesen létrejöhet. (144/1898.) Olyan esetben, amikor a törvény a felek jogügyleti akaratnyilvánításának érvényét bizonyos alakszerűséghez köti, az ilyen alakszerűség mellőzésével létrejött jogügylet eredetileg érvénytelen. (962/1921.) MT. II. 117. Attól az esettől eltekintve, midőn az elidegenítési és elfogadási nyilatkozat külön okiratba van foglalva, általános szabály, hogy a törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél aláírja. (P. VI. 2222/1930.) JH. VI. 46. A meg nem felelő alakban kötött szerződés, ellenkező törvényes intézkedés nélkül, érvényessé válhat az elfogadott teljesítés által. (P. V. 316/1934.) MD. XXVII. 142. 2. Egyes ügyletek:1) a) Házastársak és jegyesek ügyletei. L. a házassági vagyonjogban is. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre, anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítés és terhelési tilalom van kikötve, mivel ezekkel csupán a gyermekek és nem a házastársak lesznek kötelezve (7902 1904.) P. H, T. 67. ') Ingatlan-elidegenítés alakszerűségeit 1. az Adásvétel fejezetében.