Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

94 nem a teljesítéshez fűződő minden egyéb jogosult érdekét is számba kell venni. (P. VI. 61/1931.) JH. V- 667. f) Foglaló és kártérítés, A foglaló összegét el nem érő, illetőleg azt meg nem haladó kár az adott foglaló elvesztése vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése által teljesen kiegyenlítettnek tekintendő, minthogy a foglaló kettős természeténéi fogva egyrészt ugyan büntetési jelleggel bír, de másrészt, amennyiben kár okoztatott, egyúttal kártérítési egyenérték gyanánt szolgál. (621/1882.) A foglalóra irányuló per — bár a foglaló, amennyiben kár okoztatott, egyúttal kártérítési egyenérték is — nem kártérítési per, mivel arra, hogy az egyik szerződő fél a K. X, 276. §-a értelmében a körülményekhez képest az adott foglaló elvesztését vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítését a másik szerződő féltől követelhesse, szenvedett kárának igazolása nem kívántatik. (130/1884.) A vétlen fél a kapott foglalót megtarthatja, illetve az adott foglaló kétszeresét a szerződésszegő ellenféltől követelheti ugyan arra való tekintet nélkül, hogy a másik fél a szerződésszegés következtében kárt szenvedett-e vagy sem; viszont azonban anyagi jogszabály az is, hogy a netán szenvedett kár összegébe a kapott foglaló beszámítandó, vagyis hogy kártérítés csak akkor és csak annyiban követelhető, ha és amennyiben az elszenvedett kár a kapott foglalót, illetve az adott foglalónak megtérítendő kétszeresét meghaladja. (8514 1904.) Dt. 4. f. III. 37. Nem helyes az a felfogás, hogy a foglaló, hacsak a szerződés részben is teljesedésbe ment, a szerződés alapján nem tartható meg általában, hanem ily esetben a foglaló csak a nem vétkes fél esetleges kárának fedezetéül szolgálhat. — Ha a vevő a szerződés szerint foglaló adására is kötelezte magát, mégis, ha a megielelő összeget óvadékként adta át, s az eladó ezt akként is fogadta el, utóbb az óvadékként kezelésére bízott értékeket a foglaló jogi természetének megfelelő elbánásban nem részesítheti. (935/1905.) Dt. 4. f. VI. 38. g) Egyéb. Ha a foglaló kétszerese ítéltetik meg, a megítélt összeg után kamat nem jár, sem a foglaló, sem annak kétszerese mint ilyen után, még a kereset beadásának napjától kezdve sem. foglaló után kamat ugyanis azért nem ítélhető meg, mert a foglaló után járó kamat, amennyiben a foglaló összegét meg nem haladja, a foglaló kétszeresében — mint egyszersmind kártérítési egyenértékben — már úgyis benfoglaltnak tekintendő; a foglaló kétszerese mint ilyen után pedig azért nem ítélhető meg, mert ez a foglaló kétszeresének úgy kártérítési egyenér-