Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

32 16. A gyermek törvényes származását egyedül a férj van jogosítva megtámadni, és ez a jog a férj örököseire csak abban az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem birt, avagy ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt, következőleg a férj ezt a személyéhez kötött jogát halálesetre szóló intézkedéssel sem ruházhatja át másra; ez a jogszabály az örökösödési perekben is alkalmazandó. (1906. június 15.) 1598/1905. A törvényesség megtámadásának anyagi jogi feltételeire l. 739. E. H.-ot. 17, Az 1921: XXXIII. t.-c. folytán ma tárgytalan. Az E. H. szövegét l. alább az I. kötet 322. oldalán. 18. = 48. T. Ü. H. 19. = IX. T. Ü. H. 20. A pénzintézetek által kibocsátott záloglevelek összességének biztosítására szolgáló s ilyen jogi minőségűnek telekkönyvileg is kitüntetett zálogjogra1) a kír. kincstár javára sem jegyezhető be az alzálogjog.2) (1908. április 14.) 6453/1907. Az 1876: XXXVI. t.-c. 17. §-ának alkalmazása: l. 1928: VII. t.-c. 1. §... 21. = 8. J. E. D. 22. = 34. T. Ü. H. 23. Abban a tekintetben, hogy az ausztriai bíróságok a Magyarországon kiállított kereskedelmi könyvkivonat alapján a záloghozi1) cím kimutatása nélkül a zálogjog3) előjegyzését megengednék, viszonosság fenn nem áll, ennélfogva az Ausztriában kiállított kereskedelmi könyvkivonat alapján a záloghozi cím kimu tatása nélkül a zálogjog1) előjegyzését a hazai bíróság sem rendelheti el. (1908. szeptember 1.) 1920/1908. 1) A Jt. 1. §-a folytán jelzálogjogra. '-') A Jt. 5. §-a folytán aljelzálogjog. 3) A Jt. 1. §-a szerint: jelzálogjog.