Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

80 ilyen okból bekövetkezett csökkenése közvetve az egyes részvényes osztalék-jogát és részvényértékesítési érdekét károsítólag érinti, A K. T. 180. §-a alapján tehát, annak fenti helyes értelmezése szerint, az ellen az igazgatósági tag ellen, aki a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedése vagy mulasztása által — vagyis vétkesen — kárt okozott, az egyes részvényes is felléphet a fent említett feltételek fennforgása esetén említett kárának megtérítése iránt önálló keresettel, és a kártérítési felelősséget sem a közgyűlési felmentvény, sem az a körülmény nem szünteti meg, hogy a vétkes igazgatósági tag a közgyűlés határozata alapján intézkedett. (Kúria P. IV. 2751/1933.) Részvényes pere igazgatósági tagok ellen. A K. T. 189. §-ából, de a kártérítésre vonatkozó abból az általános magánjogi jogszabályból is, hogy aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen megsérti, köteles a másiknak, a „sértettnek ebből erediő kárát megtéríteni, következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen közgyűlési határozat nélkül vagy közgyűlési felmentés dacára is a károsait részvényes keresettel fellépni jogosult, de csak annak a kárának megtérítése iránt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve ő maga szenvedett. Harmadik személyeknek, tehát a részvénytársaságnak érdekében azonban a részvényes fel nem léphet, a részvénytársaság kártalanítására irányuló kereseti jog a részvényest meg nem illeti, mert a kártérítésre való jogosultság a sértett személyéhez fűződő jog, amely általános jogutódlás vagy át ruházás esetén kívül másra át nem száll és a károsult meghatalmazása nélkül más által nem érvényesíthető. Ilyen feltételek hiányában felperesnek nincs anyagi jogosultsága arra, hogy az alperes által a részvénytársaságnak okozott kár megtérítését a részvénytársaság javára keresettel követelje. (Kúria P. IV. 1517/1934.) Részvényes közvetlen kárkövetelése az igazgatóság ellen. A K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedésével, vagyis vétkesen kárt okozó igazgatósági tagok kártérítési felelősségét általánosságban a „károsulttal" szemben és abban az esetben is megállapítja, ha a törvény- vagy alapszabályellenes intézkedés közgyűlési határozaton alapszik, — következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felmentvény ellenére is a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel követelheti annak a kárának a megtérítését, amelyet közvetlenül vagy közvetve ő maga szenvedett. Ebből folyóan, habár a károsult részvénytársaság érdekének képviseletében a részvényes fel nem léphet, a részvénytársaság javára marasztalást nem kérhet, mert a részvénytársaság nevében és részére csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a részvénytársaságot a K. T. 197. §-a értelmében az ott említett meghatalmazottak képviselik, azt a kárt, amely a részvénytársaság vagyonának az igaz-