Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

81 gatósági tag- vétkes cselekménye vagy mulasztása által bekövetkezett csökkenése folytán osztalékigényének és a részvény értékesítésére vonatkozó érdekének sérelmében közvetve a részvényesre hárult, a részvényes a vétkes igazgatósági tagtól előzetes közgyűlési határozat nélkül is követelheti, nemcsak a K. T. 189. §-a alapján, hanem a tiltott cselekményre vonatkozó általános magánjogi jogszabályok alapján is, amely szerint az, aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen, vagy a jó erkölcsbe ütköző módon szándékosan megsérti, az köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni. A részvényesnek ezt a kereseti jogát nem szünteti meg, sem annak akár csak időlegesen útját nem állja az a lehetőség, hogy a részvénytársaságnak okozott kár megtérítését utóbb maga a részvénytársaság sikerrel követelheti, mert ha a részvénytársaság vagyonának helyreállításával a részvényes közvetett kára is egészben vagy részben megtérült, ez a körülmény a részvényessel szemben az alapját vesztett szolgáltatás visszatérítésére adhat jogszerű okot. (Kúria P. IV. 1114/1937.) Részvényes perének jogalapja. A részvényes azon az alapon nem követelhet kártérítést az igazgatóság tagjaitól, hogy ezek a r. t. vagyonát vétkesen csökkentették. (Kúria P. IV. 4228/1939.) Igazgatósági tag kértérítési felelősségének jogalapja. Téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjának a K. T. 189. §. második bekezdése szerinti kártérítési felelőssége a kereskedelmi törvényen kívül más törvényben megállapított kötelezettség megszegésének eseteiben fent nem állana, mert a K. T. 189. §. második bekezdése a kártérítési felelősségnek nem valamely különleges alapja, hanem ez a törvényi rendelkezés csupán kifejezett megnyilvánulása a K. T. 1. §-a szerint alkalmazandó annak az általános magánjogi jogszabálynak, amely szerint az, aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen megsérti, a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni köteles. (Kúria P. IV. 407/1938.) Osztalékigény sérelme címén közvetlen per a vétkes igazgatóság ellen. Időelőtti perlés. A K. T. 189. §-ának rendelkezésén alapuló bírói gyakorlat értelmében azi ellen az igazgatósági tag ellen, aki a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedés vagy mulasztás által vétkesen kárt okozott, a K. T. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes, közgyűlési határozat nélkül, sőt az igazgatóság tagjait felelőség alól felmentő közgyűlési határozat ellenére is felléphet annak megtérítése iránt, amelyet a részvénytársaság fennállása és működése alatt közvetlenül vagy közvetve ő maga szenvedett és az egyes részvényest a részvénytársaság fennállása alatt érhető károsodásnak tekinti a bírói gyakorlat azt az érdeksérelmet, amelyet a részvényes az igaz6