Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

77 Igazgatósági tag felelőssége. Természetben való kárpótlás. A részvénytársaság igazgatóságának azok a tagjai, akik a hitelezők megkárosítását okozó jogellenes cselekményekről vagy mulasztásokról tudomást szeirezhettek és azok megakadályozását vagy megszüntetését elmulasztották, a hitelezőket ért kárért személyesen felelősek. Pénzbeli kártérítés helyett a bíróság a természetben való kárpótlást is elrendelheti, ha az a felek méltányos érdekét nem sérti. (Kúria P. IV. 2616/1930.) Igazgatósági tag visszkeresete társaival szemben. Ha a felperesek mint igazgatósági tagok felelősségük tudatában anyagi áldozatokat hoztak, azokat a többi igazgatósági tagokra aránylagosan csak annyiban háríthatnák át, amennyiben a szóbanlevő károkért a többi igazgatósági tagok magukkal a károsultakkal szemben is megtérítésre kötelezettek lettek volna. A felperesek a perben uem hoztak fel semmi tárgyi adatot arra, mintha a többi igazgatósági tagok az ügyvezetésben közvetlenül résztvett igazgatósági tagok esetleges visszaéléséről tudtak vagy azokat a tőlük elvárható rendes gondossággal felismerhették és megakadályozhatták volna. (Kúria P. IV. 2141/1932.) Szakértelem hiánya. Szakértő alkalmazásának szükségessége. Nem lehet hivatkozni arra, hogy az ellenőrzéshez szükséges kellő szakértelem hiányzott, mert aki igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságot vállal, az a törvényben és az alapszabályokban előírt kötelezettségeit a rendes kereskedő gondosságával köteles teljesíteni és ha szakértelem nélkül is felelősséggel járó és hozzáértést igénylő állást vállal, már ezáltal vét a rendes kereskedő gondossága ellen és ha szakértelmének hiányát az ellenőrzés megfelelő módjával pótolni és az ellenőrzést szakértővel végeztetni elmulasztja, ennek következményeit viselni tartozik. Bár az alperesek jóhiszeműsége kétségbe nem vonható, az ügyvezetés nem kellő gyakorlása és az ellenőrzés elmulasztásának hiánya miatt az anyagi jog sérelme nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság kártérítési felelősségüket. (Kúria P. VII. 1160/1933.) Igazgatósági és felügyelőbizottsági tag nem háríthatja át a felelősséget. Az a körülmény, hogy a r.-t. főrészvényese takarékpénztár volt, amely az üzletmenet felett bizonyos ellenőrzést gyakorolt, nem menti az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat a kártérítési kötelezettség tekintetében, mert ez az ellenőrzés a per adatai szerint csak felületes és alkalomszerű volt, másrészt az üzletvezetés és felügyelet az igazgatóság és felügyelőbizottság feladata s ezt a kötelezettséget felelősségüket megszüntető hatállyal másra áthárítani nem lehet (Kúria P. VII. 1160/1933.)