Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

71 ruházza fel, hogy ez a névszerint megnevezett társasági tisztviselő a céget egyedül jegyezhesse. A cégjegyzési jognak most ismertetett ez a kiterjesztése az igazgatósági tagok cégjegyzési jogát nem korlátozza, sem abból őket ki nem rekeszti, mert az alapszabályok 6. §-a szerint az igazgatósági tagok a cégjegyzési jogot akár egy másik igazgatósági taggal, akár egy cégjegyzési jogosultsággal felruházott tisztviselővel együttesen gyakorolják. A kir. ítélőtábla ez okból a felfolyamodásnak helyet adva, a kir. törvényszék végzésének az alapszabály módosítására vonatkozó felfolyamodással megtámadott részét megváltoztatta, a közgyűlési határozat megsemmisítését mellőzte és a kir. törvényszéket a további szabályszerű eljárásra utasította. (Bpesti kir. ítélőtábla P. VI. 459/1933/19.) Igazgatósági cégjegyzés korlátozása. Az alapszabályoknak az az intézkedése, amely a cégjegyzés érvényességét ahhoz köti, hogy a céget jegyző három igazgatósági tag különböző csoporthoz tartozzék, ha pedig az egyik aláíró cégjegyző, a céget rajta kívül jegyző két igazgatósági tag más csoporthoz1 tartozzék, a társaság benső jogviszonyaiban törvényes rendelkezésbe nem ütközik, mert a Kt. 189. §. első bekezdéséből világosan kitűnik, hogy az alapszabályok az igazgatóság képviseleti jogát a részvénytársaság belső jogviszonyában kortálokhoz köthetik. A részvénytársaságoknak harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyában azonban ilyen korlátozásnak helye nincsen, mert a Kt. 190. §-a akként rendelkezik, hogy az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban megállapított korlátozásai harmadik személyek irányában joghatállyal nem bírnak. (Kúria Pk. IV. 251/1938.) A K. T. 187. §-ához. Családi r.t.-nál alaptőke elvesztése. Családi részvénytársaágok igazgatóságát is kötelezi a K. T. 187. §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy ha a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság azonnal közgyűlést tartozik összehívni. Az említett rendelkezés a részvénytársaság vagyoni helyzetéről nemcsak a részvényesek, hanem a hitelezők tájékoztatását is célozza; már pedig a hitelezők tájékozódását meghiúsítaná, ha az összes részvényesek a cégbíróság nyilvánossága elé nem kerülő családi határozattal, közgyűlés nélkül határozhatnának a társaság további fennállása vagy felosztása felől. (Kúria P. IV. 6291/ 1929.) Csőd helyett kényszer egy esség kérése. Hazai jogunk tételes szabályai közé az újabb jogfejlődés során a csődönkívüli kényszeregyezség intézménye is felvétetvén, az említett §. második bekezdését most már akként kell érteni, hogy az