Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

70 A K. T. 185. §-ához. Cégjegyzésből kizárás. A K. T. 184. és 185. §-aiból következőleg nincsen akadálya annak, hogy egyes megnevezett igazgatósági tagok egyedül jegyezhessék a céget, ámde kötelező szabály, hogy a cégjegyzésből az igazgatóság egyik tagja sem zárható ki. Az a rendelkezés, melynél fogva az igazgatóság többi tagjai kizárólag csak a cégnek önállóan való jegyzésére jogosult két igazgatósági tag valamelyikével együttesen jegyezhetik a céget, ellenben egymással együttesen nem jegyezhetik, a törvénnyel ellenkezik. Ez a törvényellenes alapszabályi rendelkezés akként módosítandó, hogy az egyedül való cégjegyzésre nem jogosított igazgatósági tagok se legyenek a cégjegyzésből lényegileg kizárva, amely kizárás már oly megoldás mellett sem forog fenn, ha közülük bámelyik kettő együttesen érvényesen jegyezheti a céget. (Kúria Pk. IV. 350/1932.) Igazgatósági aláírásnál cégszöveg elmaradása. A részvénytársaság képviseletére jogosult két igazgatósági tag nák a részvénytársaságot kötelező írásbeli nyilatkozata joghatályát nem érinti az, hogy a jogosultak aláírásuknál az általuk képviselt társaság cégszövegét használták-e és milyen módon; mert a cégszöveg használatára és módjára vonatkozó törvényi és alapszabályi utasítás célja és indoka csak az lévén, hogy az aláírás már önmagában is a társaság akaratnyilvánítását kétségtelenül tanúsítsa, minden külső magatartás megfelelő és elegendő, amelyről világosan felismerhető, hogy a nyilatkozatot a képviselő a képviselt társaság nevében és képviseletében tette. (Kúria P. IV. 7198/1930.) Cégvezető cégjegyzői jogosultsága nem sértheti az igazgatóságét. A közgyűlés az alapszabályoknak a cégjegyzésre vonatkozó §-át akként módosította, hogy a K. M. társulati tisztviselő mindaddig, míg a részvénytársaság tőle a oégjegyzői jogosultságot nem vonja el, jogosult a céget egyedül jegyezni. A K. T. 185. §-a szerint a társaság cégjegyzését az alaszabályok szerint az igazgatóság eszközli. A kifejlődött bírói gyakorlat szerint azonban az igazgatóság a K. T. 193. §-ának keretében cégvezetőt is rendelhet ki, aki a társaságnak, mint főnökének cégét épúgy jegyezheti, mint az egyes kereskedő, csakhogy ez a cégjegyzés nem igazgatósági cégjegyzés és nem az igazgatósági, hanem csak a cégvezetői hatáskör kifejezője. Nem ütközik azonban törvényi rendelkezésbe az sem, hogy a cégvezetői képviselet az igazgatói képviselet keretébe vonassék (185., 186. §§.) és a cégvezető hatáskörének kiterjesztésével a teljes képviselet jogával felruháztassék, amint az rendesen a cégjegyzési együttesség szabályozásánál történni szokott. Ennek következése, hogy a törvény nem zárja ki azt sem, hogy a részvénytársaság az alapszabályokban névszerint megnevezett cégvezetőt azzal a jogosultsággal