Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

61 vagy igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható, azonban ez a szabály csak arra az esetre vonatkozik, midőn az igazgatóság vagy annak tagjai javára azokért, a teendőkért való javadalmazás megállapításáról van (9zó, amelyeket hatáskörükben, vagyis igazgatói minőségükben teljesítenek. (Kúria P. VII. 6268/1933.) Igazgatósági tag díjazása szolgálati viszonya esetében. Díjazás zárószámadás-jóváhagyás alapján nem jogosult. Az 1930-ik évben a m. ki,r. Kúria Pk. IV. 732/1927. számú elvi jelentőségű határozatának a Polgári Jogi Határozatok Tárába 844. szám alatt törtónt felvételével kellő nyilvánosságot is nyert állandó bírói gyakorlata szerint a K. T. 179. §. első bekezdés 1. pontjának a K. T. 182. §-ával való egybevetéséből következik, hogy az igazgatóságnak nincsen joga ahhoz, hogy valamely tagja részére olyan juttatást adjon, amely az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatokban tüzetesen körülhatárolva nincs. Nem tekinthető a vezérigazgató illetményeit megállapító intézkedés közgyűlési jóváhagyásának az, hogy aa 1933. december elsejei közgyűlés a vezérigazgató illetményeit is kétségkívül magában foglaló zárószámadásokat megállapította. Az igazgatósági tagoknak bármely címen, tehát akár szolgálati szerződésük alapján, járó illetmények ismerete, felülbírálása és az afelett való határozás a közgyűlés hatáskörébe tartozik s attól el nem vonható, közömbös lévén ebben a tekintetben az, hogy a közgyűlés esetleges határozatának mik a magánjogi következményei. (Kúria P. IV. 5815/1934.) Igazgatósági tag szolgálati díjazása közgyűlési hatáskörbe tartozik. Az alperesnek 1936. május 26-án tartott rendes közgyűlését megelőző időben, 1935. november 30-áu hozott 75. számú jogegységi polgári döntvény értelmében a részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága annak a tagjának, aki akár szolgálati viszony, akár külön megbízás folytán végez a társaság részére valamely teendőt, csak akkor állapíthat meg ellenértéket (fizetést, díjazást, javadalmazást, jutalmat stb.), ba ez a teendő valamely jogszabály rendelkezése vagy az élet felfogása szerint nem esik igazgatósági hatáskör vagy teendők keretébe. Ennek a döntvénynek indokolása szerint pedig az igazgatóság tagját bármely címen illető ellenértéket csak a közgyűlés állapíthatja meg, ha ez az ügyvitel ós képviselet körében végzett oly teendő ellenértéke, mely a társasági cél és üzletkör szokásszera keretében fordul elő s ezt a szabályt kell alkalmazni akkor, ha az igazgatóság tagja ezeket a teendőket az igazgatóság által meghatározott külön munkakörben (pl. mint vezérigazgató, ügyvezető igazgató, a végrehajtó-bizottság tagja stb.) végzi. Az az előterjesztés, amelyet a közgyűlési napirend 4. pontjának tárgyalása alkalmával a közgyűlés elnöke felolvasott, dr. W. E. vezérigazgatói minőségben teljesítendő teendőit akként határozza meg, bogy feladata az igazgatóság vagy az annak kebeléből kiküldött végrehajtóbizottság által