Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

62 megállapított hatáskörben és e testületek utasítása szerint a társaság ügyeit intézni és ellátni. Dr. U. E. vezérigazgató-helyettes működési körét pedig abban jelöli meg, hogy nevezettnek ebben a minőségben feladata általában a vezérigazgatót feladatainak egész terén helyettesíteni és támogatni, különösképen pedig a társaság kommerciális ügyeinek az igazgatóság vagy a kebeléből kiküldött végrehajtóbiizottság által megállapított hatáskörben és e testület utasítása szerint való intézése. Olyan teendőket végeznek tehát e szerint dr. W. és dr. U., amelyek a társaság céljának és üzletkörének szokásszerű keretében fordulnak elő, nem pedig azon kívül esőket. A peres felek előadása megegyezett abban, hogy nem terjesztették az 1936. május 26-iki közgyűlés elé ennek a két szolgálati szerződésnek az egész tartalmát, így nem ismerte ez a közgyűlés a szerződésnek azt az intézkedését, hogy a nyereségjutalék kiszámítása szempontjából a tiszta nyereséget az igazgatóság állapítja meg akképen, hogy abból az igazgatóság által évenkint megálllapítandó könyvszerű leírások összege leszámítandó és hogy az igazgatóság határozata csak akkor irányadó, ha a leírások összege nem tesz ki többet, mint a következő kulcs szerinti leírás végösszege: telkekből évi 2%, téglaépületekből és iparvasútból évi 5%, egyéb berendezési tárgyakból évi 10% végösszege. A közgyűlés tehát a szolgálati és nyugdíjszeriződések kérdésében anélkül határozott, hogy a részvényesek a hozandó határozat lényeges feltétele és így a szerződések jelentősége, kihatása tekintetében felvilágosítást nyertek volna, sőt anélkül, hogy a részvényesek arról, hogy további felvilágosítás kérésére egyáltalán szükség van, tudomást szerzhettek volna. Már pedig így nem állapítható meg az, hogy ezeket a szeződéseket az 1936. évi május 26-án tartott közgyűlés teljes tartalmának ismerete mellett is jóváhagyta volna-e? A szolgálati ós nyugdíjszerződéseket megállapító 1936. május 26-iki közgyűlési határozat tehát ebből az okból semmis. (Kúria P. IV. 16/1938.) Igazgatósági tag alkalmazotti munkadíja. Az igazgatóságnak nincsen joga ahhoz, hogy valamely tagja részére, bár külön megbízás alapján, sőt esetleg alkalmazottként teljesített tevékenysége ellenszolgáltatása fejében is olyan vagyoni juttatást adjon, amely az alapszabályban tüzetesen körülhatárolva nincsen, vagy közgyűlési határozaton nem nyugszik. (Kúria Pk. IV. 4384/1934.) Vezérigazgató szolgálati illetményei közgyűlési hatáskörbe tartoznak. A 75. sz. jogegységi döntvény indokolása szerint abban a kérdésben, hogy az igazgatósági tagok javadalmazásának megállapítása a részvénytársaság melyik szervének a hatáskörébe tartozik, az egyik irányelv az, hogy az igazgatóság tag.iát bármely címen illető ellenértéket csak a közgyűlés állapíthatja meg, ha ez az ügyvitel és képviselet körében végzett oly teendő ellenértéke, mely a társasági cél és üzletkör szokásszerű keretében fordul elő s ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az igazgatóság tagja ezeket a