Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

60 Ügyvezető igazgatósági elnök díjazására hatáskör. A m. kijr. Kúria 75. sz. jogegységi döntvényében kifejezésre jutó jogelv értelmében az igazgatóság tagjainak az ügyvitel és kép­viselet szokásszerű keretében végzett teendője akkor is igazgatási feladat, ha azt az igazgatóság által kijelölt külön munkakörben végzi és ebből a szempontból közömbös, hogy azt az igazgatóság tagja szolgálati viszonynak vagy megbízásnak tekintendő jogügylet alapján végezte. Maga az alperes is azt adja elő, hogy az igazgató­sági elnök által végzett teendők az ügyvitel és ügyvezetés körébe tartoznak. Az alperesi pénzintézet terjedelmére, különböző üzleti vállalkozásokat felölelő természetére tekintettel az ügyvezető elnök­ként működő igazgatósági tagnak lényegileg az ilyen nagyvállalat legfőbb irányítását jelentő tevékenységét az üzletkör és a társasági cél által indokolt, az igazgatósági tagsághoz fűződő ügyviteli tevé­kenységnek kell tekinteni akkor is, ha ezeket a teendőket az igazga­tóság elnöke munkaerejének kizárólagos lekötésével élethivatásként látja el. Ilyképen pedig ezért a tevékenységért járó díjazás meg­állapítása a jogegységi döntvény értelmében a közgyűlés elhatáro­zási köréből el nem vonható. A megtámadott közgyűlési határozat tehát törvényt sért annyiban, amennyiben a szóban levő illetmények külön megállapítása nélkül az igazgatóság által megállapított ellen­szolgáltatást magában foglaló mérleget megállapította. (Kúria P. IV. 2042/1937.) Igazgatósági tagok díjazása. Az igazgatósági tagok díjazásának közgyűlési hatáskörbe tar­tozására vonatkozó jogszabály a részvényesek és a részvénytársasági hjiteleziők összességének köztekintetből való védelmét szolgálván, ezt a közérdekű hatáskörét érvényesen maga a közgyűlés ós az alap­szabások sem ruházhatják át a részvénytársaság más szervére és így az igazgatóságra sem. (P. IV. 178S/1931.) Igazgatósági tag díjazása külön teendőért. A cégjegyzési jogosultság keretében eljáró igazgatósági tagok ügyleti megnyilatkozásai a részvénytársaságot az anyagi jog szabá­lyai szerint kötelezik, tehát nincs jelentősége annak, hogy a végre­hajtó-bizottság, amelyet az alperes előadása szerint a közgyűlés minden, a vállalatot érdeklő, de különösen anyagi vonatkozású intéz­kedések tételére felhatalmazott, vagy <az igazgatóság haairozott-e szabályszerű módon abban a kérdésben, hogy a felperest a szerző­désben megállapított hatáskörrel és feltételek mellett üzletvezető igazgatónak alkalmazza. Nem hozhatja fel az alperes a szerződós, illetve az abban megállapított javadalmazásra vonatkozó megálla­podás érvényessége ellen a fennforgó esetben azt sem, hogy az igaz­gatóság, illetve a cégjegyzéssel megbízott igazgatók a felperes, mint az igazgatóság egyik tagja részére a közgyűlés megkerülésével java­dalmazást meg nem állapíthattak. Igaz ugyan, hogy a 844. sz. E. H.­ban kifejezésre jutó állandó bírói gyakorlat szerint az igazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents