Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

47 és támadja meg. Az alakuló közgyűlésnek az a határozata tehát, amely az alapszabályok 4. §-ába változatlanul felvette ugyan a tervezet megállapítását, más faiban ellenben kimondotta a vállalat tartamára vonatkozó rendelkezésnek a közgyűlés által 2/3-ad szótöbbséggel való módosítgatását, tartalmilag sérti a K. T. 179. §. 2. bekezdését és mert sem a K. T. által kijelölt olyan esetről, amelyekben a közgyűlésnek módosítási joga van, sem a minden részvényes hozzájárulásának esetéről ezúttal szó nincsen, a határozat semmis, bár ha azt 32 éven belül senki sem támadta meg. A törvény kötelező rendelkezését sértő ós ezért semmis, alapszabály-rendelkezés esetében tehát nem lehet szó arról, hogy az azt létesítő határozat érvényben léte miatt az arra alapított későbbi határozat sem támadható meg. Minthogy pedig az 1935. évi július hó 26-iki rendes közgyűlésen sem volt minden részvényes jelen, az ezen hozott, a vállalat tartamát a tervezettől eltérően megállapító, alapszabályt módosító határoza tok — mint a K. T. 179. §. 2. bekezdésébe ütközőek — megsemmisítendők lennének. (Kúria P. IV. 3969/1939.) Üzletkör megváltoztatásához vagy eltérő kiterjesztéséhez összes részvényesek egyhangú határozata szükséges. A bírói gyakorlat a K. T. 150. §-a harmadik bek. 1. pontját és 179. §-ának utolsó bekezdését akként értelmezi és alkalmazza, hogy a K. T. életbelépte után alakult részvénytársaságoknak a tervezetben szükségképen meghatározott és onnan az alapszabályokba átvett üzletkörét csakis az összes részvényesek egyhangú határozatával lehet megváltoztatni vagy az eredetitől eltérő más üzletkörre kiterjeszteni. Ezt a szabályt, mely tiltja az eredeti üzletkörnek többségi határozattal való megváltoztatását vagy kiterjesztését, a K. T. életbelépte előtt keletkezett részvénytársaságokra is alkalmazni kell, mert a K. T. 549., 557—559. §-ainak rendelkezéséből az következik, hogy a K. T. intézkedései az ily részvénytársaságokra is általában kiterjednek, és mert ehhez képest az egyenlő elbánás elvénél fogva ezek a részvénytársaságok is alá vannak vetve annak a jogszabálynak, amely az eredeti üzletkör megváltoztatását vagy kiterjesztését csak az összes részvényesek egyhangú határozata esetén engedi meg. (Kúria Pk. IV. 3510/1936.) Igazgatósági tag szolgálati illetménye közgyűlés által állapítandó meg, de nem a zárószámadásban. A részvénytársasági igazgatósági tagoknak bármely címen — tehát akár szolgálati szerződésük alapján — járó illetményeik felülbírálása, sőt az efelett való határozás a közgyűlés hatáskörébe tartozik s attól el nem vonható; nem tekinthető az utóbb részvénytársasági igazgatósági taggá lett vezérigazgató illetményeit megállapító intézkedés közgyűlési jóváhagyásának az, hogy a részvénytársasági közgyűlés a vezérigazgató illetményeit is kétségkívül magában foglaló zárószámadásokat megállapította. (Kúria P. IV. 4774/1934.)