Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

43 képtelenség esetére mindjárt az újabb közgyűlés is össze lesz híva; ilyen eljárás alapszabályellenes. (Kúria P. IV. 121/1937.) Alapszabálymódosító indítvány a meghívóban. Az állandóan követett bírói gyakorlat a közgyűlés tárgyainak a meghívóban való tüzetes és nem csupán általános kifejezéssel való ismertetését a közgyűlési határozatok olyan törvényes alakszerűségének minősíti, amelynek mellőzése a K. T. 174. §-a által minden egyes részvényesnek megadott megtámadási jog sikeres érvényesítésére ad alapot. Ebből folyóan tehát szándékolt alapszabálymódosítás esetén a részvényesek kellő tájékoztatása céljából nem elegendő az, ha a meghívóban csak egész általánosságban a szakaszokra utalással említés tétetik a célba vett alapszabálymódosításról, hanem a módosító indítvány — legalább is tartalmának lényegében — szintén közzé teendő. (Kúria P. IV. 741/1930.) Meghívóban tárgymegjelölés. Annak eldöntésénél, hogy a közgyűlés tárgyának megjelölése a K. T. 177. §-nak megfelel-e, azt kell szem előtt tartani, hogy a meghívó szövegének a használt szavak közönséges értelme mellett az élet józan felfogása szerint a részvényesek tisztában lehettek-e azzal, hogy a közgyűlésen miről lesz szó. Ebben az esetben a közgyűlés tárgyát a közgyűlési meghívó az igazgatósági tagok felelősségre vonása (2. p.) és új igazgatósági tagok váiasztása (3. pó) kitétellel jelölte meg. Az igazgatósági tagok feleletre vonása pedig a dolog természete szerint magában foglalja a felelősség jogszerű következményeinek, következőleg az igazgatósági tagok elmozdításának kimondhatását is. És a meghívó 3-ik pontja, amley egyidejűleg új igazgatósági tagok választásáról szól, a feleletre vont igazgatósági tagok elmozdításának eshetőségét külön is kiemelte. (Kúria Pk. IV. 6250/ 1931.) Közgyűlési hatáskörbe nem tartozó tárgy felvétele a meghívóba. A részvénytársasági közgyűlés érvényes határozatához az olyan tárgynak a közgyűlési meghívóba felvétele is szükséges, amelyet a törvény vagy alapszabály nem utal kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe. (Budapesti Ítélőtábla P. VI. 919/1933.) Közgyűlési meghívó kellékei. A meghívó a részvényesek figyelmét kellőképen felhívta a,rra, hogy a társaság szervezetét érintő határozatokról lesz szó, azzal a felvilágosító megjegyzéssel, hogy az igazgatósági ülések határozatképessége a módosítás tárgya. A napirend 7. pontja megjelölte azt is, hogy a közgyűlés tárgya az elnökkel az ügyvezetésre vonatkozó szolgálati szerződés létesítése. Meghatározta tehát azt a személyt, akivel, valamint a tevékenység természetét, amire nézve kötendő a