Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

44 szerződés, továbbá azt a jogviszonyt is, amelynek létesítése a szerződés célja. Az, hogy az elnök ügyvezetői tevékenységéért járó szolgálati illetmények más tisztviselőnél magasabbak lesznek, a részvényesek előtt kétséges nem lehetett. A részvényesek tehát arról, hogy a közgyűlésnek ennél a tárgyánál állandó jellegű alkalma zásról és magasabb illetményekről lesz szó, a meghívó tartalmából kellő tájékoztatást nyertek s nem kívánhatnak a terjedelmes szolgálati szerződés minden lényeges pontjáról a közzétett meghívóban előzetes értesítést, mert a kérdésnek reájuk is kiható nagyobb fontosságára figyelmüket a meghívó kellően felhívta. Nem vezethetett tehát sikerre a felperesnek a meghívó tartalmával kapcsolatos egyik felülvizsgálati támadása sem. (Kúria P. IV. 2302/1935.) Meghívó közzétételére szolgáló hírlap határozatban megjelölendő. Az 1935. február 16-i közgyűlés által módosított alapszabály 25. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a közgyűlési meghívó valamelyik Budapesten megjelenő nagy napilapban, vagy a Budapesti Közlöny című hivatalos lapban teendő közzé. Minthogy ügy a részvényeseknek, mint a társaság hitelezőinek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy tudomást szerezhessenek a társaság hirdetményeiről, mérlegeiről stb. s minthogy ezekről csak az esetben szerezhetnek tudomást, amennyiben előre tájékozódva vannak abban az irányban, hogy a társaság hirdetményei melyik meghatározott lapban jelennek meg, s minthogy az ismertetett alapszabályok rendelkezései szerint teljesen az igazgatóság belátására van bízva az, hogy a társaság' hirdetményét a Budapesten megjelenő napilapok valamelyikéhen, avagy pedig a Budapesti Közlönyben teszi közzé, ez okból a társaságot az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően az alapszabályok 25. §-a vonatkozó rendelkezésének módosítására felhívni kellett és pedig az alapszabályok 44. §-ának rendelkezésével összjhangban arra, hogy a társaság hirdetményei legalább a Budapesti Közlönyben teendők közzé. (Budapesti kir. törvényszék Cg. 31.661/1935—32.) Igazgatóság helyett az elnökigazgató által összehívott közgyűlés. Ha az alapszabályok értelmében a közgyűlés az igazgatóság által hívandó össze, oly közgyűlés, amelyet az igazgatóság felhatalmazása nélkül az elnökigazgató hívott össze, szabálytalanul van összehíva és az ilyen közgyűlésen hozott összes határozatok a cégbíróság által megsemmisítendők akkor s, ha az elnökigazgató a meghívást minden részvényesnek megküldte és a közgyűlésen az egész alaptőke képviselve van. (Kúria Pk. IV. 2260/936. Ugyanígy: Kúria Pk. IV. 5107/936.) Tárgysorozatba fel nem vett indítvány. Indítványnak a tárgysorozatba fel nem vétele csak akkor vezethet a közgyűlés határozatainak anyagi sérelem miatti megsemmisítésére, ha a benyújtott, de napirendre nem tűzött indítvány olyan természetű volt, amely a közgyűlésen hozott határozatokra kihatás-